Az Országgyűlés hétfői ülésén elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt, amelynek értelmében 2008. január elsejével a magyar állam zártkörű részvénytársasági formában, egyenként 20 millió forintos tőkével 22 egészségbiztosítási pénztárat alapít – négyet a fővárosban és Pest megyében, 18-at a többi megyében.
A pénztárak működésüket 2009. január 1-jén kezdik meg.
A létrehozott pénztárak részvényeinek 49 százalékát pályázaton értékesítik, ezt a részt vehetik meg a szakmai befektetők, 51 százalék azonban állami tulajdonban marad. Amennyiben valamely pénztárban nincs kisebbségi tulajdonos, a meghatározott jogosítványokat az állam gyakorolja.
A pályázaton a licit lakosonként 12 ezer forintos kikiáltási árról indul; a pénztárak 49 százalékos tulajdonrészének értékesítéséből befolyó, mintegy 120 milliárd forintot az ágazatban kell tartani.
Az előminősítés és a pályázati szakasz lezárása után – várhatóan júliusban – kezdődhet meg a tagtoborzás, amelynek során egy-egy pénztárnak el kell érnie a minimum 500 ezres lakosságszámot. Ha valaki nem választ pénztárat, akkor automatikusan a lakhelyén működő pénztárhoz tartozik majd.
A biztosítottak az ország teljes területén élhetnek a választási lehetőséggel: bárki bármelyik pénztárat választhatja, és egy évben egyszer – október 15. és november 15. között – lehetősége lesz minden biztosítottnak átlépni másik pénztárba.
A toborzási időszakban a jelentkezők egy egyszerű belépési lapot töltenek ki, amelyen nevük, lakcímük, születési idejük és helyük, társadalombiztosítási azonosító jelük (taj) szerepel. Sem a toborzás, sem a későbbi átlépés során a biztosítottól semmilyen – az egészségi állapotára vonatkozó – adat nem kérhető. A pénztáraknak a pénztártagok részére értesítést kell küldeniük a nyilvántartásba vételről, a tagi jogviszony létrejöttéről.
A törvény szerint a pénztárak átvállalhatják a vizitdíj fizetését, ha a biztosított rész vesz prevenciós, egészségfejlesztő programokban. A vizit- és kórházi napidíjakból befolyó összeg 30 százalékát az egészségügyi intézmény munkavállalóinak javadalmazására kell fordítani.
Az új egészségbiztosítási rendszerben megalakul majd a díjtétel és a fejkvóta bizottság, előbbi az ellátási csomagokat és a hozzájuk rendelt költségeket határozza meg, utóbbi pedig a fejkvótát (a biztosított után járó összeget nem, kor, lakóhely és egyéb tényezők függvényében) állapítaná meg, amelyet minden évben korrigálnának. A bizottságok egy-egy tagjára az egészségbiztosításért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, valamint 2 tagjára az EBP-k együttesen tesznek javaslatot. A grémium elnöke az egészségbiztosításért felelős miniszter által delegált személy. Tanácskozási joggal jelen lehet a bizottság ülésein az Egészségbiztosítási Felügyelet, illetve a Nemzeti Egészségbiztosítási Központ (NEK) által delegált személy. A kormányhivatalként működő Nemzeti Egészségbiztosítási Központ lesz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár utódszervezete.
Az egészségbiztosítási járulék mértékét továbbra is a parlament határozza meg, és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szedi be. A járulékot nem közvetlenül kapják meg a pénztárak, az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása a fejkvóta alapján történik. (A fejkvóta fedezetét a járulékbevételek és a jogosultak utáni állami befizetések biztosítják.) A nagy értékű egészségügyi ellátások, mint például a transzplantációk finanszírozását az Országos Kockázatközösségi Alap biztosítja majd. A törvény továbbra is biztosítja a szabad háziorvos- és gyermekorvos-választást is.
A létrejövő egészségbiztosítási pénztáraknak kezdetben minden egészségügyi intézménnyel szerződést kell kötniük.
