Az igazságügyi hivatalok munkájának középpontjában az esendő, segítségre szoruló ember áll, azaz rendkívül humánus állami feladatokat látnak el – erről az igazságügyi és rendvédelmi miniszter beszélt pénteken Zalaegerszegen, a Zala Megyei Igazságügyi Hivatalban.

Takács Albert hangoztatta: a kárpótlás, a megbocsátás, a segítés, vagyis a személyesség olyan fontos dolog, ami a mai, rutinszerű világban egyre ritkább.

Elmondta, hogy az áldozatsegítéstől, a jogi segítségnyújtáson át, számos területet felölelő munkájuk révén az igazságügyi hivatalok nem válhatnak a megkurtítások áldozatává, az államnak ezt a tevékenységet el kell látnia.

Az irodák az elmúlt évben országszerte közel 150 ezer ügyfelet fogadtak – mondta Hatvani Erzsébet, az Igazságügyi Hivatal főigazgatója. Részletezése szerint 70 ezer ügyfelük találkozott a pártfogó felügyelőkkel, 40 ezren jogi segítségnyújtásban részesültek.

Tizenegyezernél is többen jelentkeztek áldozatként a hivatalokban, ez a szám pedig megduplázódott 2006 óta. Az MTI kérdésére a főigazgató közölte: számukra 160 millió forintot fizettek ki azonnali segítségnyújtásként, további 40 millió forintot pedig későbbi kárpótlásként. Mediációban mintegy kétezren vettek részt az országban, az ő esetükben közel 150 millió forint értékű kártérítési megállapodást rögzítettek a sértettek és az elkövetők között.

Hatvani Erzsébet elmondta még: nem a megyék, hanem a központi hivatal végzi a tavaly mintegy 100 ezer beadványt jelentő kárpótlási ügyek kezelését, valamint a lobbistákkal kapcsolatos hatósági tevékenységet is.

Horváth László, a Zala Megyei Igazságügyi Hivatal igazgatója arról számolt be, hogy a megyében 27 munkatársuk van, akik 869 esetben láttak el pártfogói felügyelői feladatokat, 334 ügyben pedig közérdekű munkáról szóló büntetés végrehajtásában segédkeztek. Zalában 27 mediációs ügyet zártak le, de a tapasztalatuk az, hogy inkább a jogalkalmazók tartanak még ettől a lehetőségtől, kevésbé a sértettek vagy az elkövetők. Az áldozatsegítésre 200 esetben 5 millió forintot fizettek ki Zalában – tette hozzá.

Takács Albert a sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva Cserni János bíró napokban hozott ítélete kapcsán is véleményt mondott. Közölte: bírósági eljárásban ilyen kijelentést nem lehet tenni. A bírói döntés megalapozottságát vonja kétségbe, ezért az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjaként a testületben is fel fogja vetni ezt az ügyet – tette hozzá.

Az ügy háttere, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság kedden internetes oldalán a Fővárosi Bíróság egyik bírájának előző napi indoklására, valamint egy másik bíró nyilatkozatára reagálva közölte: a rendőrök hamis tanúzásával kapcsolatos kijelentéseiknek tisztázását és bizonyítását, ellenkező esetben pedig visszavonását várja a bíráktól.

A rendőrség a Magyar Nemzet keddi írását is idézte, amelyben az szerepel, hogy a bíró megjegyezte: “…szomorú, hogy a rendőr tanúk egy része biztosan hazudott a bíróságon, hiszen tény, hogy Mendozát súlyosan bántalmazták a kapitányságon”. Más sajtóforrások szerint ezt az ügyet Cserni János bíró tárgyalta.

A Fővárosi Bíróság (FB) szerdán kiadott közleménye szerint a 2006 őszén történt bántalmazások ügyében a bírák azért közölték azt, hogy a rendőrök hamisan tanúztak, mert a bántalmazások tényét egyértelműen megállapíthatónak találták.