Büntetőügyekben közvetítői tevékenységre az eddiginél több esetben lenne lehetőség, de kevéssé ismert ez a jogintézmény, és a hatóságok sem élnek még elég gyakran ezzel az eljárással – vélekedtek a Zala Megyei Igazságügyi Hivatal szakmai napján részt vevők hétfőn Zalaegerszegen.
A 2006-ban elfogadott törvény szerint büntetőügyekben a közvetítői eljárás célja a bűncselekménnyel okozott konfliktus kezelése a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, ügyészségtől független harmadik személy – közvetítő – bevonásával. Az eredményes közvetítői eljárásban a sértett és az elkövető önkéntes részvételével írásos megegyezés születik, mely rögzíti az elkövető tevékeny megbánását, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét.
A zalai igazságügyi hivatal igazgatója elmondta: a szakemberek a mediáció bevezetése előtt szkeptikusak voltak. 2007-ben a megyében mindössze 25 elkövető esetében 27 befejezett mediáció volt, ez a megyék között az egyik legalacsonyabb adat, országszerte pedig összesen 2.451 közvetítői eljárás folyt büntetőügyben.
A zalai statisztikák szerint a közvetítővel lezárt esetek több mint fele vagyon elleni bűncselekmény, 28 százaléka közlekedési, 16 százaléka pedig személy elleni cselekmény.
A rendelkezésre álló hat hónap helyett általában három hónap alatt lezárultak Zalában a közvetítői eljárások, 77 százalékban eredményesen, vagyis az elkövetők végre is hajtották az általuk vállaltakat – mondta Horváth László.
Somogyi Ferenc, a Zalaegerszegi Városi Ügyészség vezető ügyésze elmondta: elsősorban a gyanúsítottak és ügyvédeik kezdeményezték, hogy tevékeny megbánással zárják le ügyeiket. Több esetben azonban arra is volt példa, hogy az elkövető és a sértett együtt indítványozta a közvetítői eljárás lefolytatását.
Mediátorként szerzett tapasztalatairól szólva Sipos Istvánné pártfogó felügyelő elmondta: az eljárások során elsősorban anyagi kártérítést kérnek a sértettek, de sokszor ragaszkodnak az erkölcsi jóvátételhez, vagyis a bocsánatkéréshez is. A kártérítések sok esetben nem is pénzben történő megváltást jelentettek, hanem természetben nyújtott ellentételezést.
A zalai mediátor példaként megemlítette: a megállapodások között előfordult, hogy javítással, kertgondozással, vagy ház körüli munkák elvégzésével kártalanította az elkövető a sértettet. Akadt olyan eset, amikor nem pénz megfizetésével, hanem tűzifával vagy hulladék vassal teljesítették a jóvátételt.
