Rendkívül indokolt a népszavazással kapcsolatos eljárások racionalizálása, a népszavazásra vonatkozó joganyag ugyanis a hézagok és ellentmondások miatt felülvizsgálatra szorul – mondta az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke január 30-án a testület múlt évi munkáját értékelő budapesti sajtótájékoztatón.
Az MTI jelentése szerint Bihari Mihály a testület 2007-es évkönyvének bemutatóján elmondta, hogy három témakörben állapított meg a testület alkotmánysértő mulasztást a népszavazási eljárással kapcsolatban az Országos Választási Bizottság (OVB) kezdeményezésére. Nem volt szabályozva, hogy egy kötelező erejű, eredményes népszavazás után hány évig köti az Országgyűlést a meghozott döntés, és az sem: hány évig nem lehet újabb népszavazást kezdeményezni ugyanabban a tárgykörben – mutatott rá.
Bihari Mihály közölte, azóta a törvényhozás mindkét kérdésben hároméves időtartamot határozott meg. A verseng népszavazásoknak sorrendjének eldöntésével kapcsolatos kérdést az Országgyűlésnek március 31-ig kell szabályoznia. Jelenleg – mint magyarázta – nem eldöntött, hogy ha ugyanarra a tárgykörre vonatkozóan különböző tartalmú vagy más módon megfogalmazott kérdések érkeztek be, akkor melyiknek kell elsőbbséget adni. Az Alkotmánybíróság ennek kapcsán az elmúlt másfél év vitái és fejleményei alapján kimondta: az egész népszavazásra vonatkozó joganyag átfogó revízióra szorul – emlékeztetett Bihari Mihály.
Bihari Mihály példaként említette azt is, hogy 262 OVB-határozat ellen érkezett az Ab-hez kifogás, ugyanis akkor is nyújtottak be ilyet – és ezt bárki kezdeményezhette –, amikor az OVB már helybenhagyta a népszavazási kezdeményezést.
Az Ab elnöke közölte: 2007-ben 1511 indítvány kaptak, és 416 döntést hoztak. Az Alkotmánybírósághoz 18 éves fennállása során eddig összesen 24 065 indítvány érkezett, ebb l 22 249 esetében hoztak döntést. A testület el tt jelenleg 1816 el nem döntött ügy van – mutatott rá Bihari Mihály, aki szerint több százzal lehetne csökkenteni a beadványok számát, ha az önkormányzati rendeletek elleni indítványokat nem az Alkotmánybírósághoz, hanem egy megszervezendő legfelsőbb közigazgatási bírósághoz kellene benyújtani. Ez megnövelné a döntéshozatali hatékonyságot – tette hozzá.
Az Alkotmánybírósági évkönyv 2007 cím kiadvány szerint 2008. január 1-jén tizenhét olyan – mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet kimondó – alkotmánybírósági határozat volt, amelyből következő jogalkotási kötelezettségüknek a felhívott jogalkotók még nem tettek eleget. Ezek közül egy esetben a kormányt, tizenhat mulasztás esetén pedig az Országgyűlést kötelezték jogalkotásra. A második alkalommal megjelent kötet – egyebek mellett – tartalmazza a testület munkájának, gazdálkodásának statisztikáit és az év fontosabb döntéseit.
