A jelölés joga a köztársasági elnöké, de főbíró olyan ember lehet, akit az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) szakmailag alkalmasnak minősít, mert ennek hiányában a vezetőnek nem lenne szakmai legitimitása – mondta Lomnici Zoltán csütörtökön Pécsett.
A posztjáról júniusban távozó főbíró az MTI azon kérdésére válaszolt, hogyan kommentálja a Heti Világgazdaság értesülését, miszerint a strasbourgi emberi jogi bíróság 1991-2007 közötti magyar bírája, Baka András lehet az államfő jelöltje a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökének júniusban megüresedő székére.
Lomnici Zoltán utalt rá: őt annak idején az OIT egyhangúlag minősítette szakmailag alkalmasnak az elnöki posztra, majd a parlament 99 százalékos támogatásával választotta meg, s ez rendkívül nagy legitimitást jelentett számára.
Abban az alkotmányjogi kérdésben, hogy lehet-e bírósági vezető az, aki nem tagja a magyar bírói karnak, nem kívánok állást foglalni. Több olyan szakmai álláspont jelent meg az elmúlt években, amely utal a törvény azon szabályára, hogy bírósági vezető csak bíró lehet. Ez azt jelenti, hogy be kell kerülni a bírói karba, annak pedig megvan a szigorú procedúrája – mondta.
A HVG csütörtöki számában arról ír, hogy a lehetséges új jelölt, az 55 éves Baka András az első szabad választások után tagja volt az MDF parlamenti frakciójának, a pártba viszont nem lépett be. A jogászt a Fidesz állítólag hajlandó volna támogatni a parlamenti szavazáson, az MSZP viszont még csak most alakítja ki álláspontját a potenciális jelölt személyéről.
Lomnici Zoltán mandátuma június 24-én jár le, az LB elnökét kétharmados többséggel választja meg az Országgyűlés.
A jelenleg 46 tagú strasbourgi emberi jogi bíróságon senki nem szolgált egyfolytában olyan hosszú ideig az utóbbi évtizedekben, mint az ott már veteránnak számító Baka András.
A lap szerint Baka jelölése adott esetben kiválthat majd némi vitát. 1997 óta törvényszéki vezetővé ugyanis csak kinevezett bírót lehet megtenni Magyarországon. Korábban ilyen előírás egy ideig nem volt, ezért választhatta meg a parlament 1990-ben, majd 1996-ban is a hazai igazságszolgáltatás másik hivatásrendje, az ügyészi kar élére Györgyi Kálmán egyetemi oktatót.
A mostani jelölt helyzete sajátos: Baka soha nem tartozott a hazai bírói kar tagjai közé, az Európa Tanács parlamentje ugyanakkor egymás után három alkalommal megválasztotta a strasbourgi törvényszék tagjává.
A hetilap arra is felhívja a figyelmet, hogy az új hazai főbíró személye körüli vita szinte intézményesen be van kódolva a jelölési procedúrába. A potenciális LB-elnök alkalmasságáról ugyanis a parlamenti voksolás előtt annak az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak kell majd véleményt mondania, amelyet a még hivatalban lévő, ám hamarosan távozni kényszerülő aktuális LB-elnök vezet.
Lomnici Zoltán a távozásának körülményeivel kapcsolatban csütörtökön Pécsett ismét szomorúságának adott hangot, hogy bár tudta, mandátuma egy ciklusra szól, távozásának hírét fél évvel korábban jelentették be.
“Európában, kultúrállamokban ez nem szokásos” – jegyezte meg, majd hozzátette: a következő öt hónapban is dolgoznia kell. Hat összbírói értekezleten vett részt, s további húsz következik úgy, hogy mindenki előtt nyilvánvaló: június végétől már nem ő tölti be a főbírói posztot.
