Nem írta alá Sólyom László köztársasági elnök a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényt. Az államfő a jogszabályt hétfőn véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak – közölte az elnöki hivatal az MTI-vel.

A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény alapján a rendőrség, illetve a polgári bíróság kitilthatja a hozzátartóival szemben erőszakot alkalmazó személyeket a közösen használt ingatlanból – emlékeztet a közlemény.

A tavaly december 15-én 374 igen szavazattal és 4 tartózkodással elfogadott törvény azonban Sólyom László véleménye szerint – mint írják – igen tágan határozza meg mind a hozzátartozó, mind pedig az erőszak fogalmát. Az államfő álláspontja szerint a törvénynek ezek a szakaszai “részben értelmezhetetlenek és alkalmazhatatlanok, részben pedig aránytalanul korlátozzák a tartózkodási hely szabad megválasztását”.

Sólyom László szerint az alkotmányból és nemzetközi kötelezettségeinkből is következő célkitűzés a családon belüli erőszak elleni hatékony fellépés, az Országgyűlésnek azonban olyan törvényt kell alkotnia, amely alkalmazható és megfelel az alkotmányosság követelményeinek.

A törvényt hat SZDSZ-es képviselő: Sándor Klára, Magyar Bálint, Kóka János, Gusztos Péter, Hankó Faragó Miklós és Geberle Erzsébet kezdeményezte szeptember végén.

Sándor Klára expozéjában azt mondta, az Országgyűlés korábban már szabályozta a távoltartás intézményét a büntetőeljárási törvényben, az ott rögzítettek azonban nem hozták meg a várt eredményt. Mint mondta, civil szervezetek már akkor jelezték, hogy a törvény nem életszerű, és a gyakorlat igazolta is a félelmeket.

A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján olvasható részletes indoklásban Sólyom László kifejti: a jogszabály hatálya olyan tág, hogy az ellentétes az alkotmányban foglalt alapjogokkal, a mozgásszabadsággal és a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogával.

A törvény a közeli hozzátartozókon kívül kiterjed a volt házastársra, a volt élettársra, a volt jegyesre, a gondnokra, a gondnokoltra, a gyámra, a gyámoltra, továbbá együttélés nélkül bensőséges kapcsolatban álló személyekre is.

Az államfő ezzel kapcsolatban megfoghatatlannak tartja az együttélés nélkül bensőséges kapcsolatban álló személyek fogalmát és az ekkor elrendelhető távoltartást, hiszen a bántalmazót adott esetben saját lakásából tiltanák ki, miközben a bántalmazott nem is abban a lakásban él.

A köztársasági elnök szerint szintén túl tág a hozzátartozók közötti erőszak megfogalmazása, amely a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül, vagy rendszeresen, ismétlődő jelleggel veszélyeztető tevékenység, vagy mulasztás.

Sólyom László kifejti: a magyar jogban jelenleg a büntetőeljárásról szóló törvény szabályozza a távoltartást; véleménye szerint annak nincs akadálya, hogy a jogalkotó hatékonyabbá, gyorsabbá tegye az e törvény szerinti távoltartás jogintézményét, vagy akár bővítse az ebben a jogszabályban rögzített kényszerintézkedések körét.