Bár Csehország már január elsején átvette a “kormányrudat” a franciáktól, a cseh elnökség hivatalos elindítására tegnap (2009. január 7-én) került sor. Ebből az alkalomból az Európai Bizottság elnöke és tagjai Prágába látogattak, ahol Mirek Topolánek ismertette a Tanács cseh elnökségének programtervezetét.
Meglehetősen kemény félév előtt áll Prága: a gazdasági válság mellett kiemelt helyen kell foglalkozniuk az orosz-ukrán gázvita miatt kialakult feszült európai helyzettel, valamint a közlemúltban kiújult palesztin-izraeli konfliktus is próbára teszi a 2004-ben csatlakozott tagállam diplomáciáját.
A cseh elnökség mottója „Európa határok nélkül”, mely kifejezi Prága elkötelezettségét az új tagállamokat érintő munkaerő-piaci korlátozások megszüntetése, valamint az unión kívüli országokkal szembeni adminisztratív és kereskedelmi akadályok leépítése mellett. Az elnökségi program a „3 E”-t (angolul Economy, Energy, Europe in the World) állítja a középpontba, melynek értelmében az elnökség féléves időszaka alatt Prága elsősorban a uniós gazdaság, az energia illetve a külkapcsolatok területére koncentrál.
A cseh elnökség gazdasági területen igyekszik a válság hatására korábban meghozott uniós intézkedéseket továbbvinni, az egyik fő célkitűzése az átláthatóság és a stabilitás további fokozása az európai és nemzetközi pénzügyi rendszerben. A cseh elnökség támogatja az Európai Tanács által 2008 végén elfogadott európai gazdaságélénkítő csomagot, ugyanakkor Prága hangsúlyozza, hogy a csomag rendkívüli intézkedéseinek mindenképpen igazodniuk kell a tagállamok egyéni gazdasági helyzetéhez. A cseh elnökség szerint – összhangban a Bizottság elképzeléseivel – ezeknek az intézkedéseknek célzottnak, és időben korlátozottnak kell lenniük, és tiszteletben kell tartaniuk a versenypolitikai szabályokat, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásait.
Az elnökség emellett – új tagállamként – szorgalmazza az unió szolgáltatási és munkaerőpiacán még meglévő korlátozások mielőbbi feloldását, ezzel is hozzájárulva a belső piac és az uniós gazdaság fellendítéséhez, ugyanakkor a gazdasági fejlődés útjában álló túlszabályozó és adminisztratív akadályok ellen is fel kíván lépni. Az elnökség a válságra adott protekcionista lépéseket ellenezve továbbra is nyitott és szabad kereskedelemre épülő gazdaságpolitikát szorgalmaz az unión kívüli államokkal.
Az energia területén a cseh elnökség – az EU klíma- és energiacsomagjára építve – nemzetközi tárgyalásokkal igyekszik előrelendíteni egy kompromisszum kialakítását a 2012 utáni globális klímaprogrammal kapcsolatban. Prága kiemelt helyen kezeli a kontinens energiafüggőségének csökkentését és kiáll az integráltabb uniós energiapiac kialakítása mellett. A cseh elnökség emellett támogatja a franciák energiahatékonysággal kapcsolatos elképzeléseit, és sürgeti az unió energiabeszállítóival – elsősorban Oroszországgal – kialakított kapcsolatának stabilizálását.
Csehország a külkapcsolatokat – különösen az EU-orosz kapcsolatokat, összhangban az energiapolitikai célkitűzésekkel – is előtérbe helyezi. A külpolitika kiemelt területei közé tartozik a nyugat-balkáni bővítési folyamat, a Keleti Partnerség és a transzatlanti kötelékek szorosabbra fűzése is: kapcsolatok kiépítése az új Obama-adminisztrációval, valamint szorosabb gazdasági együttműködés Kanadával.
Az új elnökség szervezésében holnap kerül sor az Általános ügyek és külkapcsolatok Tanácsának első informális ülésére Prágában, ahol a tagállamok szakminiszterei kiemelten foglalkoznak az orosz-ukrán gázvitával, és a cseh elnökség ismerteti energiabiztonsággal kapcsolatos javaslatait. A találkozón a politikusok egyeztetnek az aktuális külpolitikai eseményekkel kapcsolatban (minden bizonnyal a kiújult közel-keleti konfliktus is napirendre kerül), valamint a napirend szerint a transzatlanti kapcsolatokról és az unió intézményi reformjáról is tárgyalnak.
