A 2009. január 19-23., valamint január 26-30. munkaheteken a táppénz időtartama alatti fizetett éves szabadságra való jogosultság, az Iráni ellenőrzésű pénzintézet pénzeszközeinek befagyasztása, a más tagállamban székhellyel rendelkező közhasznú szervezetnek nyújtott támogatás összegének adóköteles jövedelemből való levonhatósága, valamint a diplomák kölcsönös elismerése kérdéskörökkel kapcsolatos ügyek is terítékre kerülnek az Európai Bíróság munkarendjében.
A január 19-től január 23-ig tartó munkahét
Bíróság
2009. január 20., kedd
C-350/06 Schultz-Hoff és C-520/06 Stringer és mások – Ítélethírdetés
[Fizetett éves szabadságra való jogosultság a táppénz időtartama alatt]
A Németországból és az Egyesült Királyságból érkezett ügyek tárgya annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a táppénzen lévő munkavállalók jogosultak-e a táppénz időtartama alatt – vagy annak letelte után utólag, de a táppénzen töltött időszakra tekintettel – fizetett éves szabadság kivételére, vagy a fizetett éves szabadság kivételére való jogosultság előfeltétele-e az, hogy a munkavállaló munkaképes legyen. A fizetett éves szabadság táppénz alatt történő kivételének azért lehet jelentősége, mert a szabadság idejére járó rendes bér összege meghaladhatja a táppénz összegét, illetve a szabadság kivételével meghosszabbítható a munkaképtelenség miatti fizetett távollét időtartama.
Az említett ügyekben az is kérdésként merült fel, hogy amennyiben a munkavállaló munkaviszonya a táppénz időtartama alatt megszűnik, és a táppénzen töltött időre járó fizetett éves szabadságát a táppénzen töltött időszak alatt nem vette / vehette ki, úgy jogosult-e munkavállaló a természetben már nem kivehető fizetett éves szabadság pénzben való megváltásának követelésére.
Trstenjak főtanácsnok 2008. január 24-én megtett indítványában úgy vélte, hogy a munkavállalónak a közösségi jog alapján minden esetben joga van minimum négy hét fizetett éves szabadságra. A főtanácsnok szerint, amennyiben a munkavállaló munkaviszonya úgy szűnik meg, hogy nem vette ki a munkaviszony megszűnése előtti időszakra arányosan járó fizetett éves szabadságot, úgy jogosulttá válik a ki nem vett szabadság pénzben való megváltásának követelésére, akkor is, ha a kérdéses időszakban táppénzen volt.
A főtanácsnoki indítvány kelte: 2008. január 24. (C-350/06)
A főtanácsnoki indítvány kelte: 2008. január 24. (C-520/06)
Elsőfokú Bíróság
2009. január 20., kedd
T-246/08 Melli Bank kontra Tanács és T-332/08 Melli Bank kontra Tanács egyesített ügyek – Tárgyalás
[Iráni atomprogram – Iráni ellenőrzésű pénzintézet pénzeszközeinek befagyasztása]
Az Egyesült Királyságban működő Melli Bank közvetetten az iráni állam ellenőrzése alatt áll. 2008 júniusában a Tanács az iráni atomprogram egyes elemei kibontakozásának megakadályozása érdekében elrendelte a Melli Bank pénzeszközeinek befagyasztását. A bank a Tanács e határozatát támadja az Elsőfokú Bíróság előtt.
A január 26-tól január 30-ig tartó munkahét
2009. január 27., kedd
C-318/07 Persche – Ítélethirdetés
[Más tagállamban székhellyel rendelkező közhasznú szervezetnek nyújtott támogatás összegének levonhatósága az adóköteles jövedelemből – A tőke szabad mozgása]
A német jövedelemadó-törvény szerint a jövedelem teljes összegéből meghatározott mértékig külön kiadásként levonhatók a jótékony, egyházszolgálati, vallási, tudományos és a különösen támogatásra méltóként elismert közhasznú célok támogatására szolgáló kiadások. A foglalkozását tekintve adótanácsadó H. Persche 2003. évi jövedelemadó-bevallásában egy portugáliai idősek otthona és gyermekotthon számára nyújtott 18 180 euró értékű tárgyi adomány külön kiadásként történő levonását kérte. A német adóhatóság megtagadta a kérés teljesítését azzal az indokkal, hogy a német jog csak akkor ismeri el a levonási jogosultságot, ha a kedvezményezett szervezet német honosságú. Az ügyben eljáró német bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a tőke szabad mozgásának az elve kiterjed-e a más tagállamban székhellyel rendelkező közhasznú szervezetek részére nyújtott tárgyi adományokra, és amennyiben igen, úgy az adólevonás alkalmazásának megtagadása ilyen szervezeteknek történő adományozás esetén ellentétben áll-e a közösségi jog említett elvével.
Mengozzi főtanácsnok 2008. október 14-én megtett indítványában úgy vélte, hogy a más tagállamban székhellyel rendelkező közhasznú szervezetek részére nyújtott tárgyi adományokra is kiterjed a tőkemozgás szabadságának az elve, és hogy az adólevonás alkalmazásának megtagadása ilyen szervezeteknek történő adományozás esetén ellentétben áll a közösségi jog ezen elvével.
A főtanácsnoki indítvány kelte: 2008. október 14.
2009. január 29., csütörtök
C-311/06 Consiglio Nazionale degli Ingegneri – Ítélethirdetés
[Diplomák kölcsönös elismerése – Mérnökök – Visszaélés a közösségi jogszabályokkal]
A diplomák elismeréséről szóló irányelv értelmében azok, akik valamely tagállamban szabályozott szakma gyakorlására feljogosító diplomával rendelkeznek, jogosultak bármelyik másik tagállamban ugyanezen szakma gyakorlására.
Az olasz állampolgárságú M. Cavallera 1999-ben egy három éves felsőfokú képzés lezárásaként a torinói egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Olaszországban a mérnöki szakma gyakorlásához a diploma megszerzése után még további vizsgák letétele és a mérnöki névjegyzékbe való felvétel szükséges.
2001-ben M. Cavallera, anélkül, hogy Olaszországban letette volna a diploma megszerzése után a mérnökké váláshoz szükséges vizsgáit, Spanyolországban kérte az olasz diplomájának elismerését. Spanyolországban a mérnökké válás feltétele a diploma megszerzése és a mérnöki névjegyzékbe való felvétel, anélkül, hogy a diploma megszerzése után még további vizsgákat kellene letenni. A kérelmének teljesítését követően kiállított elismerési igazolás alapján M. Cavallera spanyol gépészmérnöki diplomát kapott és felvették a katalán mérnöki névjegyzékbe, miáltal jogosulttá vált Spanyolországban a gépészmérnöki tevékenység folytatására.
M. Cavallera azonban nem kezdett el mérnökként dolgozni Spanyolországban, hanem 2002-ben az olasz igazságügyi minisztériummal elismertette az olasz diplomája elismertetésének eredményeként megszerzett spanyol diplomáját, azzal a céllal, hogy felvételt nyerjen az olasz mérnöki névjegyzékbe.
Az olasz mérnöki kamara azonban megtámadta az olasz bíróságok előtt a minisztérium határozatát, mivel álláspontja szerint a hatályos közösségi és olasz jogszabályok alapján az olasz hatóságok nem ismerhetik el M. Cavallera spanyol diplomáját, tekintve, hogy ezáltal a kérelmező jogosulatlanul kapna felmentést az olasz jogszabályok által a diploma megszerzését követően leteendő vizsgákra vonatkozóan előírt kötelezettség alól.
Az ügyben végső fokon eljáró államtanács azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a diplomák elismeréséről szóló irányelv alapján biztosítani kell-e spanyol diplomája alapján M. Cavallera számára a mérnöki foglalkozás Olaszországban történő gyakorlásának lehetőségét.
Poires Maduro főtanácsnok 2008. február 28-án megtett indítványában úgy vélte, hogy az irányelv nem alkalmazható a visszaélésszerű elismerési kérelmekre.
A főtanácsnoki indítvány kelte: 2008. február 28.
