A bűnözés nagyon színes világ, amire nem szabad egyszerű válaszokat adni – mondta Kerezsi Klára kriminológus, a Bűnözés és bűnüldözés egy szabad országban című konferencián Budapesten pénteken.
A társadalmi helyzet és a bűnözés között összefüggés van, mindenki olyan bűncselekményt követ el, amire lehetősége nyílik. Az alsóbb rétegek inkább erőszakos cselekményeket, és ahogy emelkedik az elkövetők társadalmi státusza, úgy válnak egyre jellemzőbbé a vagyon elleni, közlekedési, a gazdasági, illetve a “fehérgalléros” bűncselekmények – magyarázta a szakember a Magyar Demokratikus Charta által szervezett konferencián.
A különböző bűncselekmények ismertté válása, illetve felderítési aránya is jelentősen eltér. Az erőszakos, konfliktusos bűncselekményekre, illetve azok elkövetőire jóval nagyobb arányban derül fény. Hogy van-e roma bűnözés, azt a statisztikai adatokból nem lehet tudni, mert nincs ilyen adatgyűjtés, pedig szükség lenne rá. Például azért, hogy kiderüljön, van-e előítéletesség a büntető igazságszolgáltatásban – mondta Kerezsi Klára.
A bűnözés egyébként a közhiedelemmel ellentétben nem nő, hanem stagnál, egyes bűncselekménytípusoknál, mint például az erőszakos cselekmények, még csökken is. Ez világjelenség. Mégis jobban félnek az emberek, erősebb a félelemérzet a társadalomban, nem kis mértékben a kirívó bűnesetekről hírt adó média miatt – tette hozzá.
Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa a szervezet kutatásáról elmondta: míg a lakosság 6-9 százaléka roma, addig a börtönnépességnek a 30-40 százaléka. A romáknak háromszor nagyobb esélye van az igazoltatásra, mint a nem romáknak, mert a rendőrök úgy vélik, esetükben nagyobb a “találati arány”, jobb az esély körözött személy elfogására. De ezt a vélekedést a vizsgálatok nem támasztják alá.
Kacziba Antal nyugalmazott rendőr altábornagy szerint a rendőrség nem előítéletesebb mint a társadalom egésze. A probléma az, hogy a rendőrségtől ez nem fogadható el.
