Az Alkotmánybíróság (Ab) hét elején hozott határozatában megsemmisítette két egészségügyi miniszteri rendelet egy-egy, a betegek adatainak kezelését szabályozó rendelkezését 2009. december 31-i hatállyal – tájékoztatott Sereg András, a testület sajtófőnöke csütörtökön.
Az Alkotmánybíróság az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló rendelet egyik részéről állapította meg az alkotmányellenességet. Ez a rendelkezés mondja ki, hogy a vényen az orvosnak fel kell tüntetnie – egyebek között – a beteg nevét, lakcímét, születési idejét és TAJ-számát, közgyógyellátásban részesülő beteg esetén a közgyógyellátási igazolvány számát.
A testület szerint ugyancsak alkotmányellenes a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló egészségügyi miniszteri rendelet egyik pontja, ezért 2009. december 31-i hatállyal azt is megsemmisítette. Ez a rendelkezés előírja, hogy a gyógyászati segédeszköz rendelésére szolgáló vényen fel kell tüntetni a beteg kórisméjének BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kódját.
Az alkotmánybírák szerint mindkét rendelkezés formai és tartalmi szempontból is alkotmányellenes. Formai szempontból azért alkotmánysértők, mert a személyes adatok védelméhez való joggal összefüggésben sértik az alkotmány 8. szakaszának (2) bekezdését, mivel rendeleti szinten írnak elő kötelező adatkezelést. Tartalmi szempontból pedig azért ellentétes a két szabály az alaptörvénnyel, mert a rendelkezésekben érintett adatok nem elengedhetetlenül szükségesek a kiadó személy számára – közölte Sereg András.
Az Alkotmány 59. szakaszának (1) bekezdésében megfogalmazott személyes adatok védelméhez való jog tartalma az, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni általában csak az érintett beleegyezésével szabad, de kivételesen törvény is elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja felhasználásának módját is.
Az Alkotmánybíróság azért december 31-i hatállyal semmisítette meg a két rendelkezést, hogy a jogalkotónak megfelelő időt biztosítson a hatályát vesztő rendelkezések alkotmányos újraszabályozására.
A határozathoz Balogh Elemér és Kovács Péter alkotmánybírók párhuzamos indokolást fűztek – tette hozzá Sereg András.
