A csődvédelmet, az automatikus fizetési haladékot, a vagyonfelügyelőnek adott szélesebb jogkört, a csődbe jutott vállalkozások vagyonának fokozottabb védelmét említette a csődtörvény legjelentősebb változásai között Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára kedden az Országgyűlésben.
A szabályozás célja többek között az is, hogy a hitelezőket is érdekeltté tegye a csődeljárás lefolytatásában, a csődegyezség megkötésében, felszámolás indítása helyett, azaz lehetőséget teremtsen a hitelezői követelések kielégítésére a cég megszüntetése nélkül is – közölte az államtitkár a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításának általános vitájában.
Avarkeszi Dezső elmondta, hogy az adóst megillető csődvédelem a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adós automatikusan ideiglenes fizetési haladékot, úgynevezett moratóriumot kap anélkül, hogy erről meg kellene egyeznie a hitelezőkkel. Hozzátette: ez a moratórium a csődvédelem közzétételétől érvényesülne, majd az adós kérelmének bírósági vizsgálata után, annak jogossága esetén, hivatalból elrendelt fizetési haladékká alakulna át.
Avarkeszi Dezső szerint a minimum 80, a maximum 365 napos csődmoratórium-időszak lehetőséget ad arra, hogy az adós és a hitelezők részletesen kidolgozzák az adósságrendezés feltételeit, illetve ezen időszak alatt nem lehet az adós ellen fizetési igényeket érvényesíteni.
Megjegyezte, a moratórium hossza attól függ, hogy milyen arányban járulnak hozzá a hitelezők.
Az államtitkár elmondta azt is, hogy a törvényjavaslat lényegesen nagyobb szerepet szán és felelősséget ró ki a bíróság által kirendelt, a csődvédelem alatt álló cégek gazdálkodását ellenőrző vagyonfelügyelőnek.
Szavai szerint a vagyonfelügyelő jogköre garantálja, hogy az adós ne éljen vissza a csődvédelemmel, ne legyen alkalma arra, hogy a fizetési haladék időszaka alatt eltüntesse a csődvagyont.
Avarkeszi Dezső szerint az előterjesztés elfogadásával egyszerűbbé válik a csődegyezség megkötése, és ha az adós nem tartja be a csődegyezséget az ugyanúgy felszámoláshoz vezethet, mint a most hatályos szabályozás szerint.
A politikus közölte: a felszámolási eljárások szabályozásánál a hitelezők érdekeinek védelmét vették figyelembe. Ha az adós vállalkozás már nem menthető meg, adósságállományának mérete, összetétele nem teszi érdekeltté hitelezőit a végrehajtási eljárásban, akkor továbbra is gyakori lesz a felszámolási eljárások kezdeményezése – fejtette ki.
Hozzátette: az a volt cégvezető, aki a felszámoló tevékenységét nem segíti elő, hiányosan, rendezetlenül vagy késve adja át az iratokat, a vagyont, jelentős pénzbüntetésre számíthat.
Avarkeszi Dezső azt mondta, hogy a javaslat legtöbb rendelkezése 2009. szeptember 1-től lépne hatályba.
2009. május 22. (péntek) – Módosuló Csődtörvény – Változnak a csődeljárás és a felszámolási eljárás szabályai – Jogi Fórum konferencia
A csődeljárások életképessé tételét és a felszámolási eljárások gyorsítását célozza a parlament elé 2009. áprilisában benyújtott törvénymódosító javaslat. A módosítás elsődleges célja, hogy a csődeljárás vonzóbbá váljon mind az adós, mind a hitelező számára, teremtse meg a vállalkozás vagyonának védelmét, erősítse a csődeljárás adósságrendező funkcióját, a csődegyezségek megkötésével a felszámolási eljárások száma csökkenjen – áll a javaslat indoklásában. A Jogi Fórum 2009. május 22-i konferenciáján a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma Felszámolási Csoportjának bírája, a Magyar Bankszövetség, valamint a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének vezető szakértői részletesen ismertetik a csődeljárás és a felszámolási eljárás szabályainak várható változásait, gyakorlati szemszögből hozzáértő álláspontot adva a törvénymódosító javaslatról, elemezve annak sarkalatos pontjait. Az előadók széleskörű konzultációs lehetőséget biztosítanak a jelenlévők részére.
