Az Alkotmánybíróság (Ab) 2009. május 18-án hozott határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést követett el azzal, hogy az ORTT, a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 57. § (1) és (3) bekezdésein alapuló eljárását a törvény 136. §-ában nem minősítette közigazgatási hatósági eljárásnak, és ezért a hatósági döntéssel szemben nem teremtette meg az érintettek számára a jogorvoslat lehetőségét.
Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2009. december 31-ig tegyen eleget.
Az Ab-hoz négy társadalmi szervezet nyújtott be kérelmet a médiatörvénynek a médiakuratóriumi tagságra vonatkozó rendelkezéseivel összefüggésben. A társadalmi szervezetek tagot szerettek volna delegálni a médiakuratóriumokba, és e célból nyilvántartásba vételüket kérték az ORTT-től. Az egyik indítványozó azt követően fordult az Ab-hoz, hogy nyilvántartásba vételi kérelmét az ORTT elnöke 2003. április 23-án kelt levelében megtagadta, majd a döntést támadó keresetét a Fővárosi Bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasította. A bíróság indokolásában kifejtette, hogy az ORTT elnökének támadott döntése nem tekinthet közigazgatási határozatnak: a médiatörvény 136. §-a rendelkezik arról, hogy az ORTT mely hatáskörének gyakorlása során jár el közigazgatási szervként, ebbe a körbe azonban a médiakuratóriumok megalakításával kapcsolatos feladatok nem tartoznak bele.
A médiakuratóriumok jogi természetével összefüggésben az Ab korábban kifejtette, hogy a kuratóriumok speciális kettős jogállású szervek, azok egyrészt a közalapítványok kezelőszervei, másrészt a részvénytársaságok közgyűlései. Az Ab szerint a jelen ügyben az alapvető kérdés a nyilvántartásba vétel megtagadása tárgyában hozott ORTT-döntés természete, jogi jellege. Az ORTT a jelentkez szervezetek nyilvántartásba vétele során a jelentkező társadalmi szervezet számára a delegálásban való részvételre való jogot keletkeztet döntést hoz. Az a szervezet, melyet az ORTT nem vett nyilvántartásba, nem jogosult a delegálásra. A nyilvántartásba vételről hozott döntés során az ORTT az ügy intézésére hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervnek, a jelentkező társadalmi szervezet ügyfélnek, míg a delegálási jogosultság megszerzéséhez szükséges nyilvántartásba vétel egyedi (konkrét) hatósági ügynek tekinthető. Az Ab ezért megállapította, hogy az Országgyűlés a médiatörvény megalkotásakor elmulasztotta az ORTT hatósági jelleg nyilvántartásba vételi döntésének a döntés jellegéhez igazodó hatásköri szabályozását, és így a döntéssel szembeni jogorvoslat megfelelő garantálását. Ezért a testület felhívta az Országgyűlést a jogalkotói mulasztás megszüntetésére.
A határozathoz Balogh Elemér, Lenkovics Barnabás és Lévay Miklós fűzött különvéleményt.
