Benyújtja az Országgyűlésnek a frakcióközi tárgyalásokon kialakított médiatörvény tervezetet Jánosi György; a szocialista képviselő ezt szerdán közölte az MTI-vel.

Mint mondta, várhatóan csütörtökön adja be a tervezetet, amely széleskörű szakmai konszenzust élvezett, a lépés elmaradásának “nagypolitikai okai” voltak.

Hozzátette: így már a jövő héten foglalkozhat az anyag tárgysorozatba vételével a kulturális és sajtóbizottság, ami azt jelenti, hogy akár e hónapban is megkezdődhet az anyag általános vitája.

Két hete, a tihanyi Media Hungary konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén mondta azt Jánosi György, hogy akár egyedül is hajlandó benyújtani a médiatörvény-tervezetet.

A többiek támogatásának hiányában is “szeretném benyújtani a törvényt, hogy ez a többhónapos munka ne vesszen kárba” – mondta akkor a szocialista politikus, megjegyezve: a végső változatot a négy frakció közül három támogatta, s ezek a szavazatok több mint 90 százalékával rendelkeznek.

Hozzátette, néhány hónapja, amikor a Fidesz elnöksége úgy döntött, hogy nem támogatja a benyújtást, úgy nyilatkoztak, “a nagypolitikai helyzetre, a választásra, a kampányra tekintettel” tesznek így. Április 15-én jelentette be a legnagyobb ellenzéki párt, hogy nem támogatja a médiatörvény-tervezet benyújtását.

Cser-Palkovics András, a párt országgyűlési képviselője és szakpolitikusa közleményében azt írta, a néha indokolatlanul elhúzódó, másféléves tárgyalások eredményeképpen létrejött tervezet – miközben számos területen komoly előrelépést jelentene – sok tekintetben olyan kompromisszumokat tartalmaz, amelyek nem tudnák biztosítani azt az áttörést, amelyre “a mostani médiaszabályozási káoszban szükség lenne”.

Álláspontja szerint egy majdani új médiatörvényben határozottabban kell ugyanis megjelennie a kiskorúak és a fiatalkorúak védelmének, a közszolgálati rendszer erősítésének, az átlátható finanszírozásnak, valamint a monopóliumok helyett a valódi verseny kialakulása iránti igénynek.

A tervezet első változatát tavaly novemberben, a másodikat karácsony előtt egy nappal, a harmadikat pedig február elején tették közzé. A másodikban már nem szerepel a sajtóban és számos publicisztikában bírált, a köznyelvben csak “médiarendőrségként” említett elképzelés, amely szerint a médiahatóság “bármely helyszínt átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat“.

Kikerült az anyagból az a kitétel is, amely szerint tevékenysége vagy mulasztása miatt háromhavi bérének megfelelő összeggel büntethető a felelős szerkesztő.

A harmadik változatba – szemben a korábbi verziókkal – a javaslattevők visszaemelték a társadalmi véleményezés intézményét; a felállítani tervezett Közszolgálati Tanács nézői-hallgatói panelt működtetne, amely véleményezőként közreműködne a közszolgálati stratégia kidolgozásában.

A tervezetben megmaradt ugyan az újdonságként behozott nyolcéves korhatár-besorolás, de – eltérően az előző változattól – nem szabnák meg, hogy az ilyen műsor mikor kerülhet adásba. Finomítottak a meghatározó véleményformáló képességű műsorszolgáltatók definícióján is.