Hosszú távon is eredményesnek bizonyult a svéd parlament kalózkodás elleni törvénye, hiszen a törvény életbelépése óta tartósan csökkent az illegális letöltések miatti adatforgalom. Az iparágak képviselői elégedettek, mert a kalózkodás visszaszorításával párhuzamosan növekszik a legális elárusítóhelyek forgalma.

Az internetszolgáltatók azonban nem boldogok, annak ellenére félnek az ügyfelek elvándorlásától, hogy a törvény hatására még egyetlen magánszemélyt sem fogtak perbe az országban.

Sikeres a 2009. április 1-jétől hatályban lévő svéd kalózkodás elleni törvény, amelynek eredményeként – több különböző internetforgalmat mérő módszer által bizonyítottan – jelentős mértékben visszaesett Svédországban az internetes kalózkodás aránya. Már a törvény életbelépésének másnapján 30 százalékkal visszaesett az internetes adatforgalom, és ez a tendencia azóta sem módosult.

Szakértők szerint az internetforgalom ilyen mértékű visszaesése annak köszönhető, hogy a világ internetes forgalmának 50-75 százalékát az illegális letöltések teszik ki.

A sikeresen működő törvény lehetővé teszi a jogtulajdonosoknak, hogy kikérjék az internetszolgáltatóktól a kalózkodással gyanúsítható felhasználó személyes adatait. A folyamat első lépéseként a jogtulajdonos beazonosítja a letöltés, feltöltés során használt IP címet, majd az IP cím alapján kikéri az internetszolgáltatótól a jogsértő személyes adatait (név, lakcím stb.). Ezt követően elméletileg a jogtulajdonos bíróság elé viheti az ügyet, habár erre eddig nem volt példa Svédországban. Elemzők azonban azt várják, hogy a következő hónapokban már megjelennek az első magánszemélyek ellen benyújtott keresetek a bíróságon.

Első fecskeként öt hangoskönyvkiadó aratott példaértékű győzelmet a bíróságon az ePhone nevű svéd internetszolgáltató ellen, amely megtagadta az illegális letöltéssel gyanúsított ügyfelei személyes adatainak kiadását. Az ítélet szerint – amely ellen az internetszolgáltató fellebbezést nyújt be – pénzbüntetéssel sújtható az az internetszolgáltató, amely nem működik együtt a jogtulajdonosokkal. Az internetszolgáltatók döntését üzleti érdekeik motiválják, hiszen az olyan cégek, mint az ePhone attól félnek, hogy elpártolnak tőlük ügyfeleik, ha kiadják személyes adataikat.

Sokan felhívják a figyelmet arra, hogy a törvény alapját szolgáltató IP-cím-azonosításnak vannak korlátai. Például a nyitott Wi-Fi elérési pontok használatával a beazonosítás szinte lehetetlen, igaz jóval körülményesebbé válik a kalózok dolga. Szélsőséges esetben az is elképzelhető, hogy valaki leparkol egy ház elé és feltöri az ott lakó Wi-Fi jelszavát, majd az ő IP címét felhasználva tölt le jogvédett tartalmakat. Ebben az esetben egy ártatlan internet-előfizető is könnyen célkeresztbe kerülhet.

Nem ért egyet a törvénnyel a legutóbbi európai parlamenti választáson 7 százalékot szerzett svéd kalózpárt képviselője, Christian Engström sem, aki szerint az internet-felhasználókat igazságtalanul büntethetik meg az új törvény alapján, és azt jósolja, hogy hosszú távon nem fog hatékonynak bizonyulni a megoldás és ismét növekedni fog az internetes adatforgalom.

Engström jóslata ellenére a kutatók és az iparágak képviselői szerint a törvény történelmi változásokat hozhat a kalózkodás megfékezésében.

“Nyilvánvaló, hogy azok, akik fájlcserélő oldalakat használtak megijedtek, és máshova látogatnak, például streaming zenei oldalakra” – mondja Daniel Johansson, a stockholmi KTH Technológia Intézet kutatója. Johansson azt is hozzátette, hogy az elmúlt néhány hónapban jónéhány svéd előadóművész jelezte: műveiknek a letöltése akár 80 százalékkal csökkent olyan fájlcserélő oldalakon, mint a Pirate Bay.

Miközben az illegális letöltések száma csökken, pozitív folyamatok indultak el a legális online lemezeladások piacán. A legális oldalakról megvásárolt tartalmak mennyisége 57 százalékkal növekedett világszerte a tavalyi évhez képest. A hagyományos lemezboltok is forgalomnövekedésről számolnak be. A lemezipart képviselő nemzetközi szervezet, az IFPI adatai szerint az elmúlt évben 14 százalékkal növekedett a forgalmuk.

“Senki se gondolta volna, hogy ilyen drámai visszaesés lesz tapasztalható az illegális internetes forgalomban, és ezzel párhuzamosan ilyen mértékben megnő a törvényes szolgáltatások forgalma” – mondta Per Strömback, a zeneipar mellett ugyancsak érintett svéd játékipari szövetség elnöke.

A svéd siker után egyre több ország gondolkodik hasonló jogszabály megalkotásán. Leghamarabb Franciaországban várható hasonló döntés, ahol a jogalkotók már többször bizonyították, hogy elkötelezettek az illegális fájlcserélést visszaszorító törvényalkotásban.