A szakbizottságok helyett a Fővárosi Közgyűlés dönt a jövőben az intézmények és a gazdasági társaságok vezetőinek kinevezéséről, felmentéséről és a cégek igazgatósági, felügyelőbizottsági tagjainak megválasztásáról, visszahívásáról – erről Demszky Gábor javaslatára csütörtökön egyhangú szavazással döntött a testület.
A főpolgármester felhívta a figyelmet arra, hogy a BKV-nál kipattant botrányos ügyek megrendítették a közbizalmat, amit az átláthatóbb társasági és önkormányzati működéssel lehet helyreállítani. A két SZDSZ-es és két MDF-es képviselő hasonló jellegű javaslata beépült a főpolgármester előterjesztésébe, a többi indítványukat, például a kiemelt fejlesztések bizottságának megszüntetésére vonatkozót visszavonták.
A Fidesz-frakció hasonló jellegű javaslatából azt a részt leszavazta a többség, hogy a kiemelt fejlesztésekkel foglalkozó bizottságoktól a városvezetéshez és a közgyűléshez kerüljenek a lényeges kérdések. Elvetették azt is, hogy csökkentsék a bizottságok létszámát a mandátumarányosság érdekében. Jelenleg a közgyűlésben egyfős az MSZP-SZDSZ többség, míg a bizottságokban többnyire háromfős többségük van.
A gazdasági bizottság 2006. decembere óta gyakorolt vezetőkinevezési jogának a megvonásával a hozzászólók többsége egyetértett. Többen, köztük az érintett bizottságok vezetői hosszasan érveltek amellett, hogy miért lenne célszerű a kórházak, az iskolák és a rendészeti szervek vezetőinek a kinevezését a bizottságoknál hagyni. Szerintük ugyanis a bizottságoknál ez ügyben nem volt gond az 1990-es évek közepe óta. Az időnként éles, személyeskedést sem nélkülöző vitában az egyik javaslattevő Hock Zoltán (MDF) úgy vélte, hogy ez ügyben az ágazati lobbik küzdelme zajlik, “kibrusztolt hatalmuk” megőrzéséért. Bőhm András (SZDSZ) szintén az egyik előterjesztőként vitatta Steiner Pál MSZP-frakcióvezető azon álláspontját, hogy ez a kérdés egyszerű irányítástechnikai ügy lenne. Hangsúlyozta, hogy ez egyértelműen politikai kérdés, mivel a politikusok felelőssége az, hogy miként kezelik a kialakult botrányos helyzetet.
György István (Fidesz) felhívta a figyelmet arra: az elmúlt hónapok történései egyértelműen azt bizonyítják, hogy megbukott az MSZP-SZDSZ által 2006-ban bevezetett “Hagyó-modell”. Kifejtette, hogy a Fővárosi Közgyűlés felelőssége pedig ez ügyben annak vizsgálata egy fegyelmi eljárás keretében, hogy történt e vétkes kötelezettségszegés. Szerinte ez ügyben a főpolgármester és Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes felelősségét is fel kell vetni.
A hatáskörök áthelyezése miatt a legélesebben Pesti Imre (Fidesz) és Havas Szófia (MSZP) egészségügyi bizottsági alelnökök nyilvánítottak véleményt. Pesti Imre hangsúlyozva, hogy rendkívül fontos szakmai kérdés az, hogy ki lesz egy kórház igazgatója, leszögezte, hogy ezért a politikának vissza kell vonulnia e területtől, “el a kezekkel az egészségügytől”. Havas Szófia sérelmezve hogy egy szakmai ügyből politikai kérdést csináltak, írásban is megfogalmazta különvéleményét, a végszavazáson pedig nem vett részt.
Demszky Gábor bejelentette, hogy szeptember közepére rendkívüli közgyűlést hív össze a BKV ügyeivel és a közműcégek menedzsment-szerződéseivel kapcsolatban. Ezen egyebek közt indítványozza az úgynevezett titoktartási pénz eltörlését, az objektív prémiumfeltételeket, a cégautók ingyenes “megvásárlásának” megszüntetését és az állami üvegzseb-törvény szabályainak átvételét. Tarlós István, a Fidesz és Bagdy Gábor a KDNP frakcióvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzék évek óta szorgalmazza a cégvezetőkkel kapcsolatos döntések újragondolását a közgyűlési döntéshozatal. Danielisz Béla (MSZP) a sajátos jellegű rendészeti vezetőkkel, például a fővárosi tűzoltóparancsnokkal összefüggő kérdések nehézkes közgyűlési kezelésére is felhívta a figyelmet.
