Az Európai Bizottság ma javaslatokat fogadott el a közös európai menekültügyi rendszer két már meglévő jogszabályok – a nemzetközi védelemre szoruló személyek elismeréséről és jogállásáról szóló irányelv, valamint a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv – módosítása céljából.

E módosítások követik a hágai program és a menekültügyi politikai terv végrehajtása céljából 2008 decemberében és 2009-ben előterjesztett bizottsági javaslatokat: a menedékkérőkre vonatkozó befogadási feltételekről szóló irányelvet, a dublini rendeletet, az EURODAC-rendeletet, az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal létrehozásáról szóló rendeletet, valamint a közös uniós letelepedési programot. A tervezett intézkedések célja, hogy magasabb fokú védelmet kínáljanak az üldöztetés áldozatai számára, eleget téve ezzel az Európai Tanács Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktumban kifejezett kérésének. Ezzel egyidőben a javaslatok várhatóan fokozzák az EU menekültügyi jogi aktusai közötti összhangot, Unió-szerte egyszerűsítik és megerősítik a védelem érdemi és eljárási szabályait, ezáltal elejét veszik a csalásnak, valamint javítják a menekültügyi eljárás hatékonyságát.

Jacques Barrot alelnök, a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségért felelős biztos így nyilatkozott: „Ma a Bizottság helyükre illeszti a Közös Európai Menekültügyi Rendszer utolsó alkotóelemeit. Az elmúlt években, a közös szabályok végrehajtásának köszönhetően jelentős haladást tudhatunk magunk mögött, de továbbra is számottevő eltérések mutatkoznak a tagállamok között. Javaslataink érdemi előrelépést képviselnek a magasabb fokú védelmet biztosító szabályok és az esélyegyenlőség megteremtése, valamint a rendszer nagyobb hatékonyságának és összhangjának biztosítása tekintetében” .

Az elismerésről szóló irányelv

A javaslat célja, hogy:

  • egyértelművé tegye a védelem indokainak meghatározásához használt olyan jogi fogalmakat, mint például a „védelem szereplői”, a „nemzetközi védelem” vagy a „meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás”. A kérelmek elbírálásakor például jobban figyelembe veszik a nemet érintő kérdéseket. E pontosítások elősegítik, hogy a nemzeti hatóságok határozottabban alkalmazzák a kritériumokat, és gyorsabban beazonosíthassák azon személyeket, akik valóban védelemre szorulnak, és azokat, akik nem.
  • felszámolja a menekülteket és a kiegészítő védelemben részesülőket megillető jogok szintje közötti, többé már nem indokolt különbségeket. A módosítások a tartózkodási engedélyek időtartamát, a szociális védelemhez, az egészségügyi ellátásokhoz és a munkaerőpi achoz való hozzáférést érintik.
  • megerősítse az irányelv által már biztosított jogokhoz való hatékony hozzáférést a nemzetközi védelemben részesülőket érintő sajátos beilleszkedési kihívások figyelembe vételével. Például nem kérhetnek országuk hatóságaitól igazoló dokumentumokat iskolai végzettségük és szakképzettségük bizonyítására. Ennek megfelelően a javaslat segítséget kíván nyújtani számukra e gyakorlati akadályok elhárítására azáltal, hogy megkönnyíti képesítéseik elismerését, valamint szakképzéshez és a társadalmi beilleszkedést szolgáló lehetőségekhez történő hozzáférésüket.

A menekültügyi eljárásokról szóló irányelv

A javaslat célja, hogy:

  • egyetlen eljárást írjon elő a menekültügyi eljárások egyszerűsítésének és ésszerűsítésének biztosítása révén, valamint elősegítse a tagállamokra nehezedő adminisztratív teher csökkentését;
  • megkönnyítse a vizsgálati eljárásokhoz való hozzáférést. A nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtani szándékozók számára megfelelő tájékoztatást és tanácsadást kell biztosítani már az adott ország területén történő tartózkodásuk legelején. A védelmet kérő személyekkel elsőként kapcsolatba lépő határőröknek, a rendőrség és egyéb hatóságok alkalmazottainak tisztában kell lenniük azzal, hogyan bánjanak a kérelmezőkkel;
  • hatékonyabbá tegye a kérelmek elbírását. A fontos intézkedések egyike az első fokú eljárások lefolytatására megszabott hathónapos általános határidő. A javaslat hároméves átmeneti időszakot ír elő annak elősegítésére, hogy a tagállamok eljárásaikat e határidő szerint igazíthassák ki. Egyszerűsíti és egyértelművé teszi továbbá az olyan eljárási fogalmakat és eszközöket, mint például a „biztonságos származási ország”, a menedékkérők nemzeti hatóságokkal való együttműködési kötelezettsége, valamint a gyorsított eljárások. A módosítások elengedhetetlenek annak biztosításához, hogy a valóban rászorulók gyorsabban juthassanak védelemhez.
  • javítsa a menekültügyi határozatok minőségét. A javaslat megerősíti az eljárási garanciákat, különösen az olyan kiszolgáltatott helyzetű személyek tekintetében, mint például a kínzás áldozatai és a kísérő nélküli gyerekek. A menedékjogi kérelmeket elbírálóknak megfelelő szakértelemmel kell rendelkezniük.
  • a tagállamok közösségi és nemzetközi kötelezettségeivel összhangban biztosítsa a menedékkérők hatékony jogorvoslathoz való hozzáférését. A javaslat egyértelműen kimondja, hogy a bíróságoknak és törvényszékeknek a tények és a jogi szempontok alapján egyaránt felül kell vizsgálniuk az első fokon hozott határozatokat, valamint egyértelmű szabályokat állapít meg a jogorvoslat felfüggesztő hatályára vonatkozóan. A módosítások biztosítják az alakuló ítélkezési gyakorlattal való következetességet, különösen a védelemhez való jog, a „vád és a védelem egyenlő erőviszonyának” elve, valamint a hatékony jogvédelemhez való jog tekintetében.