A köztársasági elnök által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött új polgári törvénykönyvet (Ptk.) vitatják meg ma, időkeret nélkül a képviselők.v

Az Országgyűlés szeptember 21-én 191 igen, 168 nem szavazattal és négy tartózkodás mellett fogadta el a Ptk.-t, amelynek vitája egy évvel korábban kezdődött a parlamentben.

Sólyom László köztársasági elnök október 13-én küldte vissza megfontolásra az Országgyűlésnek a Ptk-t., azért, mert szerinte a törvény kiemelkedő jelentőségű, a mindennapi életben leggyakrabban alkalmazott jogszabály, ezért minden részletében különösen átgondoltnak, időtállónak kell lennie.

A köztársasági elnök számos példát sorolt fel a törvény nyilvánvaló szerkesztési hibáira és tartalmi ellentmondásaira, továbbá arra is utalt, hogy röviddel a törvény elfogadása előtt több mint kétszázharminc, jelentős részben érdemi módosítást tartalmazó javaslatot nyújtottak be, melyet az Országgyűlés a zárószavazás előtt alig egy órás vitát követően fogadott el.

Az MSZP 26, az SZDSZ két tucatnyi pontban módosítaná a köztársasági elnök által a parlamentnek megfontolásra visszaküldött polgári törvénykönyvet (Ptk.); a Fidesz továbbra is az újratárgyalást szorgalmazza és csupán három változtatást javasol. Az Országgyűlés az államfő által alá nem írt jogszabálytervezetről szerdán, időkeret nélkül vitatkozik újra.

Az MSZP egy csomagot nyújtott be a Ptk.-hoz, amely 26 pontban módosítaná a jogszabálytervezetet. Szép Béla, az alkotmányügyi bizottság szocialista tagja elmondta: van közte olyan, amely a köztársasági elnök által kifogásolt passzusokon változtat, és vannak szövegpontosító javaslataik. Kiemelte, hogy több ügyben nem tudták megfogadni az államfő által ajánlott változtatásokat.

Sólyom László kérésére változik a szerkesztése annak, hogy a belátási képesség hiánya miatti általános semmisségi szabály a korábbi paragrafusból átkerül az általános szabályok közé, de változatlan tartalommal. Leegyszerűsödik és pontosabb lesz a szövegezése – nem negatív, hanem pozitív meghatározással -, hogy a joggal való visszaélés pótlása csak a személy vagyoni viszonyaival összefüggő nyilatkozat megtagadása esetén állhat fenn.

Egy megszűnő alapítvány vagyonáról szóló rendelkezéseknél pontosítjuk hogy az alapító a megszűnés időpontjáig rendelkezhet a vagyonról; ezt a nyilvántartó bíróság teszi meg, ha az alapító ezzel a jogával nem élt – sorolta Szép Béla.

A szocialisták megfogadták az államfő azon felhívását is, hogy ha alapítványt végintézkedéssel hoznak létre, akkor ezt az alapítványt nem lehet örökösnek, csak hagyományosnak tekinteni, nehogy az induláskor vagyonhiány miatt következzen be a működésképtelenség.

Részben megfogadva a köztársasági elnök jelzését a személyhez fűződő jogok védelménél az emberi méltósághoz való jogot beemeltük a Ptk.-ba, de a becsület kategóriáját nem, mert az már szerepelt követelményként – fogalmazott Szép Béla.

A sokat vitatott ügyek közül a szocialista képviselő kiemelte a testvérnek testvére vérszerinti leszármazójával kötött házasságnál azt, hogy megfogadva az államfő tanácsát, olyan konstrukciót dolgoztak ki, amely visszaemeli a jegyző jóváhagyási jogát.

A jegyző e szerint akkor adja meg hozzájárulást e házassághoz, ha születik egy olyan előzetes szakértő vélemény, amely szerint a házasságkötés a születendő gyermekek egészségét nem veszélyezteti – mondta el Szép Béla. Hozzátette: ha ilyen pároknak már van gyermekük és utána szeretnének összeházasodni, akkor a jövőben meg kell adni a jegyzőnek a hozzájárulást, de a szakértői vélemény tartalmáról tájékoztatnia kell a feleket, amelyet ők a további gyermekvállalásnál figyelembe vehetnek.

Az államfő felvetésére az MSZP pontosítja az ingatlannál fennálló közös tulajdon megszüntetésének szabályait a társasház tulajdonná alakításánál.

Megfogadva Sólyom László kifogásait, a szocialisták az új Ptk.-ba beemelik: a haszonélvezeti jog megváltásánál a haszonélvező számára garanciát építettek be azzal, hogy a korábbi életviteléhez igazodó lakhatási jogát figyelembe kell venni.

Az SZDSZ javaslatainak egy része lehetővé tenné, hogy a bejegyzett élettársak egymás vérszerinti gyermekét, vagy más arra rászoruló gyermeket örökbe fogadhassanak.

Mátrai Márta (Fidesz) elmondta: továbbra is fenntartják azt az álláspontjukat, hogy a polgári törvénykönyvet újra kellene tárgyalni, és Vékás Lajos akadémikusnak, a kodifikációs főbizottság vezetőjének szellemiségét kellene végigvezetni rajta.

A Fidesz-KDNP együtt három módosító indítványt nyújtott be. Ezekből kiderül: az ellenzéki frakciószövetség továbbra sem ért egyet a bejegyzett élettársi kapcsolat létével, ezért az erre vonatkozó passzusokat teljes egészében törölné a Ptk.-ból.

A Fidesz és a KDNP módosító javaslattal tiltaná meg a testvérnek a testvér vérszerinti leszármazója közötti házasságkötését.

Az ellenzéki frakciószövetség ezek mellett visszaemelné az új Ptk.-ba a házastársi hűség követelményét.