A Parlament honlapján a jövő évi ügyvédi Szja. és járulékfizetéseket érintő legfontosabb törvénymódosítási javaslat.

A BÜK elnökének az ügyvédek adózását éritő, írásban kifejtett aggályait követően a pénzügyminiszter kezdeményezésére találkozóra került sor Oszkó Péter és Réti László között. A megbeszélés a két legfontosabb kategória, az ún. “tevékenységre jellemző kereset” (adójogi) és a “tevékenység piaci értéke” (járulékjogi) témájára koncentrált.

A miniszter a BÜK kezdeményezése nyomán benyújtott törvénymódosítási javaslattal, mely a jogbiztonsági oldalt kívánta erősíteni, nem értett egyet. Hangsúlyozta, hogy a vállalkozásokban vagy tőkéhez és kockázathoz, vagy tevékenységhez kötődő adózást szeretne látni és a kettőnek el kell különülnie. Réti László felvetette, hogy tartalmi oldalról nincs egységes ügyvédi “tevékenység”. Az ügyvédek a jog teljes spektrumában dolgozhatnak vegyes praxisban is. Mint a szellemi szabadfoglalkozások általában, a tevékenység nem egységes, annak egészére, de egységeire, földrajzi vagy korcsoportokra, szakosodásra lebontható “jellemző” kereset sincs. Szociológiai felmérés nincs. Természetesen adatbázis sincs. Nincs teljes munkaidős önfoglalkoztatási kényszer, azaz megállapíthatatlan, hogy az ügyvédség egésze átlagolva munka-kapacitásának mely részét fordítja bevételszerzésre. Nincs kötelező, ajánlott, ajánlható vagy követhető díjképzési elv. Egyetlen tarifa-tipus létezik: a kirendelt és pártfogó ügyvédek állam által IRM rendelettel megállapított munkadíja (3000 forint/óra). Az ennek alapján elérhető havi maximális bevételből realizálható kereset a minimálbér alatt van. Az ügyvédi tevékenységre nincs béradat. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisa nem tartalmaz ügyvédi adatot. Nem is lesz, mert nincs behatárolható feladatkör, munkaidő és annak nincs mérhető ellenértéke, nincs bér. Más foglalkozásoknál vannak világos munkakörök, melyeket a piac beáraz, amit bérrel és bevallással verifikálnak.

Végül Réti László leszögezte: “Nem fogunk tudni bevallást tenni. Nem találtunk olyan szakértőt, aki meg tudta volna mondani, hogy az ügyvéd adózó milyen módon tudná megállapítani a tevékenységre jellemző kereset összegét, vagy a tevékenység piaci értékét. Azt sem tudjuk, hogy az adóhatóság milyen szakértői véleménnyel tudná az ügyvédektől eltérő álláspontját alátámasztani (olyat pedig, aki az ezzel kapcsolatos szakmai felelősségéért anyagi felelősséget vállalna, vagy felelősségbiztosítással támasztaná alá, végképp nem).”

Az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának módosító javaslata a T/10676. számú törvényjavaslattal kapcsolatban

A közteherviseléshez világos és alkotmányos norma kell – hogyan fizetünk adót januártól? (A T/10676. számú törvényjavaslatról)

Surányi Imréné cikke a személyes közreműködői díj-kiegészítésről és a vállalkozói kivét kiegészítésről