A Számvevőszék ugyan hitelesítette az EU tavalyi “pénzügyi mérlegét”, ám megállapította, hogy bizonyos területeken, különösen a kohéziós politika terén továbbra is túl magas a szabálytalan kifizetések szintje. A Bizottság jelezte: minden helytelenül elköltött összeget visszakövetel.

Az Európai Közösségek 2008-as éves beszámolója minden lényegi szempontból hű képet ad azok pénzügyi helyzetéről, valamint a 2008. december 31-én véget ért pénzügyi év gazdasági eseményeinek eredményeiről – állapította meg kedden nyilvánosságra hozott jelentésében az Európai Számvevőszék.

A testület szerint ez nem jelenti azt, hogy a beszámoló tökéletes, sem azt, hogy a beszámolót előállító rendszerek soha nem tévednek. Sőt, a Számvevőszék hangsúlyozza, hogy egyes bizottsági főigazgatóságok számviteli rendszereinek hiányosságai veszélyeztetik a pénzügyi információk minőségét. A 2008. évi végleges beszámolóban szereplő számadatoknál ez ugyan nem vezetett lényeges hibákhoz, ám a Számvevőszék azt ajánlja, hogy a Bizottság szenteljen kellő figyelmet ezen hiányosságok orvoslásának.

A szabálytalanságok általános szintje – a költségvetési gazdálkodás javulásának köszönhetően – az utóbbi években csökkent, ám egyes területeken továbbra is túl magas. A Mezőgazdaságot és természeti erőforrásokat illetően a Számvevőszék megállapítja, hogy a vidékfejlesztés kivételével a kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek voltak. A Számvevőszék becslése szerint ebben a szakpolitika-csoportban most először maradt az általános hibaszint 2 százalék alatt, ami a korábbi évekhez képest csökkenést jelent. A vidékfejlesztéssel kapcsolatos kiadásokra eső becsült hibaszint azonban továbbra is magasabb 2 százaléknál, ámbár az előző évek szintjénél alacsonyabb.

A vidékfejlesztéssel kapcsolatos felügyeleti és kontrollrendszerek hiányosságainak nagy része volt abban, hogy az átfogó számvevőszéki értékelés a Mezőgazdasággal és természeti erőforrásokkal kapcsolatos rendszereket csak részben ítélte eredményesnek, annak ellenére, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint az IIER eredményesen mérsékli a szabálytalan kiadások kockázatát.

A hatodik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram tranzakcióiban feltárt hibák miatt a Számvevőszék korlátozó véleményt ad a Gazdasági és pénzügyek szakpolitika-csoportot illetően is. Ami a Kohézió, a Kutatás, energia és közlekedés, valamint a Külső támogatás, fejlesztés és bővítés szakpolitika-csoportokat illeti, ezek tekintetében a Számvevőszék továbbra is elutasító véleményt ad, mivel megállapításai szerint ezeket, ha eltérő mértékben is, de lényeges hibák jellemzik.

Célkeresztben a felzárkóztatási pénzek

Továbbra is a második legnagyobb szakpolitika-csoportnál, a költségvetés majdnem egyharmadát kitevő Kohéziós politikánál fordult elő a legtöbb hiba: a Számvevőszék becslése szerint a kifizetett költségtérítések teljes összegének legalább 11 százalékát nem kellett volna folyósítani. A Számvevőszék a korábbi évekhez hasonlóan úgy találta, hogy a feltárt hibák a 2000 és 2006 közötti kohéziós projektek közbülső és záró kifizetéseihez kapcsolódnak. A becsült hibaarány jelentős részét támogathatósági hibák (például a projektek nem feleltek meg a meghatározott finanszírozási feltételeknek) és a közbeszerzési szabályok súlyos megszegései teszik ki.

A Számvevőszék egyebek között olyan eseteket is feltárt, amikor egyes tagállamok nem támogatható kiadásokat olyan új kiadásokkal váltottak fel, amelyek „az előzetes ellenőrzés elégtelen volta miatt szintén nem támogathatónak bizonyultak”. Így történhetett, hogy egy irányító hatóság a Bizottság által elutasított ERFA-projekt helyébe egy olyan másik projektet állított – 5,7 millió eurós bejelentett kiadással –, amely szintén „nem támogathatónak” bizonyult, mert a projekt – így a számvevők – köztudottan nem érhette el kitűzött céljait. A beruházás során ugyanis egy olyan csővezeték kiegyenlítő tornyait építették volna meg, amelyet soha nem vettek használatba, ugyanis a helyi víztározót, amelyhez csatlakozott, soha nem töltötték fel vízzel.

A 2007–2013 közötti időszakot illetően a Kohézió területén szinte minden kifizetés előfinanszírozás, amely viszonylag kevés feltételhez van kötve. Ezért a Számvevőszék szerint még korai volna arról nyilatkozni, hogy a szabályok vagy a felügyeleti és kontrollrendszerek módosítása erre az időszakra nézve járt-e olyan pozitív hatással, hogy a közbenső és záró kifizetések hibaszintje csökkent. A Számvevőszék ugyanakkor aggodalommal vette tudomásul, hogy késedelmes a tagállamok által benyújtott rendszerleírások, megfelelőségi értékelések és ellenőrzési stratégiák jóváhagyása, mivel ez lelassítja a költségvetés végrehajtását és növelheti a kezdeti szakasz hibakockázatát.

A Bizottság visszaköveteli a szabálytalanul kiutalt pénzeket

A Bizottság bár közleményében szintén kiemelte, hogy a hibák többsége nem sikertelen projektek és elvesztegetett pénzeszközök eredményeként jött létre, hanem tulajdonképpen az EU pénzügyi eljárásainak helytelen alkalmazásából adódott, mindazonáltal – ígérete szerint – „rendkívül komolyan veszi” az ellenőrök figyelmeztetését, és úgy tervezi, hogy minden szabálytalan kifizetést visszakövetel majd. Siim Kallas, a testület igazgatási, ellenőrzési és csalás elleni ügyekért felelős alelnöke úgy fogalmazott, hogy a tagállamok által az uniós régióknak folyósított kifizetésekben mutatkozó hibákkal kapcsolatban „nincs helye engedékenységnek”, s az Európai Bizottság visszakövetel minden olyan összeget, amelyet a nemzeti közigazgatások helytelenül költöttek el.

(2008-ban valamennyi politikai területen összesen 2,9 milliárd euró értékben indítottak visszakövetelési eljárásokat. Csak a kohéziós kifizetések esetében 1,6 milliárd eurót tesz ki a Bizottság és a tagállamok által visszakövetelt összeg, és 2009 végéig várhatóan további 1,1 milliárd eurót kérnek még vissza. A Bizottság a tagállamok kiigazító intézkedéseinek meghozataláig fel is függeszti a kifizetéseket; az elmúlt két évben összesen 15 esetben hoztak határozatot a kifizetések felfüggesztéséről, és 28 programmal kapcsolatban van folyamatban felfüggesztési eljárás.)

Pawel Samecki, a regionális politikáért felelős biztos közleményében azt emelte ki, hogy a Bizottság a múltban és a jövőben is nagy erőfeszítéseket tett és fog is tenni annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a nemzeti hatóságoknak az uniós társfinanszírozású projekteknél előforduló hibák csökkentésében. Emlékeztetett arra, hogy a testület tavaly egy 37 pontból álló cselekvési tervet fogadott el, amelynek éppen ez volt a célja, nevezetesen, hogy középtávon csökkenteni tudják a hibaarányt. A Számvevőszék által becsült 11 százalékos hibaarányt azonban Samecki is túl magasnak nevezte. „Senki ne gondolja azonban, hogy a 11 százalékos hibaarány azt jelenti, nem tudunk elszámolni az EU kohéziós költségvetésének 11 százalékával, vagy hogy ez a pénz nyomtalanul eltűnt” – szögezte le a biztos, hozzátéve: szabálytalan kifizetések esetén a Bizottság mindig fellép az összegek visszafizettetéséért, még ha ez hosszú időt is vesz igénybe.

A regionális biztos igyekezett eloszlatni egy általános tévhitet is, kiemelve: a hiba nem azonos a csalással. „A Számvevőszék és a Bizottság ellenőrei hiba alatt azt értik, ha az uniós finanszírozás elnyerésének feltételei nem teljesülnek” – húzta alá. A csalás, amely messze túlmutat a feltételek teljesítésének hiányán, a félrevezetés szándékával elkövetett, büntetendő cselekményt takar. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerint a Bizottság által 2000–2008 között a kohéziós politika keretében kifizetett összegek kevesebb, mint 0,2 százalékánál merült fel csalás gyanúja.

A jelentésből egyébként az derül ki, hogy három állam, nevezetesen Spanyolország, Portugália és Olaszország voltak azok, melyek – a regionális politika keretében legalábbis – a legtöbb pénzügyi hibát elkövették. A számvevők szerint így a tavalyi év folyamán ezekben az országokban 2,7 milliárd eurót költöttek el helytelenül. „Nyilvánvaló különbségek vannak a tagállamok között. Vannak olyanok, melyek betartják a szabályokat, és vannak, amelyek örökké figyelmeztetésben részesülnek. Ez nem fair, hiszen mindenütt ugyanazokat a szabályokat kellene végrehajtani” – idézte az EUobserver Luigi de Magistrist, az EP költségvetési ellenőrzési bizottságának elnökét.

Az Unió általános költségvetéséről évente határoz a Tanács és az Európai Parlament. A költségvetés végrehajtásáért az egyedül vagy a tagállamokkal együttműködve eljáró Bizottság felelős. A Számvevőszék éves jelentése alapul szolgál az éves költségvetési eljárást lezáró zárszámadás megindításához.

Vítor Caldeira, a Számvevőszék elnöke a mostani jelentés kapcsán általánosságban úgy vélte: a költségvetési gazdálkodás javulásának köszönhetően csökkent a hibák aránya, de a jogi keretek továbbra is bonyolultak, és egyes kontrollrendszerekben még mindig problémák merülnek fel. „Amikor a Bizottság a költségvetési rendelet felülvizsgálatára, az új pénzügyi keretre, illetve a költségvetési reformra irányuló javaslatokat fogalmaz meg, akkor fordítson kellő figyelmet a Számvevőszék éves jelentéseiben és különjelentéseiben leírtakra is” – fogalmazott a testület első embere.

A Számvevőszék mostani jelentése várhatóan hatással lesz a 2013 utáni hétéves költségvetésről szóló vitákra is. Egy még októberben kiszivárogtatott bizottsági tervezetből az derül ki, hogy a 2013 utáni EU-büdzsé nagyobb hangsúlyt helyezne a klímavédelemre, a munkahelyteremtésre és a külpolitikára. Ez azonban – ha megvalósul – azt is jelentené, hogy a mezőgazdaságra és a regionális fejlesztésekre szánt pénzek alaposan megcsappannának.