Nem jogerősen másfél év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte hivatali visszaélés miatt a Heves Megyei Bíróság Benedek Fülöpöt, az agrártárca volt szakállamtitkárát, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettesét hivatali visszaélés miatt kedden.
Mellékbüntetésként a bíróság 3 millió forint pénzbüntetéssel sújtotta a vádlottat.
Benedek Fülöp az utolsó szó jogán azt mondta: az volt a célja, hogy minél több használaton kívül álló honvédségi ingatlan kerüljön értékesítésre, ezzel is biztosítva a földért életjáradék program forrásait. Egyben tagadta, hogy a személyes közbenjárása nyomásgyakorlás lett volna, hiszen a vezetők közötti közvetlen kontaktus elengedhetetlen az ügyek megoldásához. Szerinte semmilyen, az általános ügymenettől eltérő eljárás nem történt. Hozzátette: fogalma sem volt arról, hogy a székesfehérvári vállalkozó golfpályát akar építeni a területen.
Az ügy másodrendű vádlottját, a minisztériumi titkárságvezetőt szintén bűnösnek mondta ki a bíróság, ő egy év két hónap ugyancsak három évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mellékbüntetésként pedig másfél millió forint pénzbírsággal sújtották. A per harmadrendű vádlottját, a Fejér Megyei Földhivatal volt vezetőjét a bíróság bűncselekmény hiányában felmentette az ellene bűnsegédként elkövetett hivatali visszaélés vádja alól.
Az ítélet nem jogerős, az ellen az ügyész súlyosbításért, illetve a Fejér Megyei Földhivatal volt vezetője esetén bűnösség megállapításáért fellebbezett. A védelem az első- és másodrendű vádlottak vonatkozásában felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett, a harmadrendű vádlott tudomásul vette a döntést.
Az ügy előzménye egy 202 hektáros, pákozdi ingatlan művelésből való, a jogszabályok megsértésével történt kivonása miatt indult el. A törvénysértő határozatot 2006 decemberében hozta a székesfehérvári földhivatal, a vádhatóság szerint az akkor még az agrártárca szakállamtitkáraként dolgozó Benedek Fülöp jogellenes befolyására.
A Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség tavaly novemberben nyújtotta be vádiratát a volt szakállamtitkár és két társa ügyében. A bíróság a vádhatóság álláspontjával egyezően állapította meg, hogy a volt szakállamtitkár – a titkárságát vezető beosztottja közreműködésével – hivatali hatáskörét túllépve, több esetben visszaélt hivatali helyzetével.
Eljárt annak érdekében, hogy az állami tulajdonú, természetvédelmi rendeltetésű terület vállalkozói tulajdonba kerüljön, s mint művelés alól kivont föld, külföldi befektető számára alkalmassá váljon gazdasági beruházásra.
Egy székesfehérvári vállalkozó norvég befektető bevonásával a Velencei-hegységhez tartozó Pákozd körzetében levő 202 hektáros területen golfpálya és rekreációs központ építését tervezte. Ennek az volt az akadálya, hogy az ingatlan a Honvédelmi Minisztérium (HM) kezelésében állt, s bár honvédelmi célra már nem használták, a tárca továbbra is a kezelésében akarta tartani és hasznosítani. Annak érdekében, hogy a területen a tervezett beruházás mégis megvalósuljon, több lépcsős eljárás folyt.
A területet a volt szakállamtitkár személyes kezdeményezésére a HM 2006 márciusában átadta a Nemzeti Földalapnak, az illetékes székesfehérvári körzeti földhivatal pedig a jogszabályoknak megfelelően megállapította a már nem honvédelmi rendeltetésű ingatlan eredeti művelési ágát, s a nyilvántartásba bejegyezte. A termőföldet pedig pályázat útján értékesítették a székesfehérvári vállalkozónak.
Mivel azonban a jogszabály szerint termőföldön mindaddig nem lehet építkezni, míg a mezőgazdasági művelés alól ki nem vonják a területet, az új tulajdonos kérelmezte, hogy az ingatlant a földhivatal a művelési ágból kivontként tartsa nyilván.
A környezetvédelmi társhatóság ismerve, hogy a művelés alóli kivonást lőszermentesítés, majd építkezés miatt kérték, elutasította a kérelmet.
Ezt követően az ügyben érintettek azt igyekeztek elérni, hogy a környezetvédelmi hatóságok megkerülésével vezettessék át az ingatlan adatát úgy, hogy a HM-től szerezzenek tiltást arról, miszerint a terület mezőgazdasági célra nem hasznosítható.
A HM tiltást kimondó igazolást nem adott, – nem is adhatott a kezeléséből már kikerült ingatlanra -, mindössze egy ajánlást fogalmazott meg, amelynek nem volt jogi relevanciája a földhivatal számára. Mindezek ellenére a körzeti földhivatal határozott az adatátvezetésről.
A vállalkozó ezután gazdasági társaságába apportálta a területet, majd az üzletrészét eladta a külföldi befektetőnek, aki ezáltal építésre alkalmas területként szerzett meg kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló földterületet.
A körzeti földhivatal jogsértő határozatát a Fejér Megyei Főügyészség óvására a megyei bíróság hatályon kívül helyezte, a földhivatalt új eljárás lefolytatására kötelezte. Annak eredményeként helyreállították a törvényes állapotot, a területet mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanként vették nyilvántartásba.
