A Legfelsőbb Bíróság (LB) csütörtökön 30 nap közérdekű munkára ítélte Budaházy Györgyöt az Erzsébet híd 2002-es választások utáni lezárása miatt.
Az LB a védelem felmentésre irányuló felülvizsgálati indítványát elutasítva és az első-, illetve a másodfokú, jogerős ítéletet hatályában fenntartva bűncselekménynek, közérdekű üzem működésének megzavarása kísérletének minősítette Budaházy és társai 7 és fél évvel ezelőtti tettét.
A tényállás szerint Budaházy és társai a 2002-es országgyűlési választások után néhány héttel egy hétköznap reggel az Erzsébet híd közepén leállítottak hat személygépkocsit, lezárva ezzel a hidat teljes szélességében, mind a hat forgalmi sávon.
A bíróságok megállapították, hogy a rendőrség hathatós intézkedéseinek késlekedése miatt órákon át állt a forgalom a Belvárosban, az elkövetők cselekménye több tízezer utast és a BKV járműveit akadályozta a közlekedésben.
A Legfelsőbb Bíróság szóbeli indoklásában csütörtökön leszögezte, hogy a védelmi érveléssel szemben megvalósult a közérdekű üzem megzavarása. A tanácselnök megjegyezte azt is, hogy szemben a korábbi ítéletekkel, az LB álláspontja szerint a bűncselekmény nem maradt kísérleti szakban, befejezettnek tekinthető.
Az LB a védelem felvetéseit elutasítva idézte a gyülekezési törvényt, mely szerint “a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt”.
Az LB hangsúlyozta, hogy a gyülekezési jogra hivatkozva nem lehet kibújni a büntetőjogi felelősségre vonás alól.
Az LB szerint a védelem álláspontját az általa hivatkozott strasbourgi bírósági ítéletek sem támasztják alá, hiszen azok is kimondják, hogy békés demonstrációt nem kísérhetnek bűncselekmények.
Az LB hivatkozott a magyar Alkotmánybíróságra is, mely szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak lényeges korlátozásával, jelen esetben pedig az elkövetők tízezrek szabad mozgását akadályozták a fővárosban.
A határozathirdetést megelőző felszólalásában a Legfőbb Ügyészség képviselője többek között arra mutatott rá, hogy egy be nem jelentett demonstráció még nem bűncselekmény ugyan, de jelen esetben a demonstráció módja megvalósította azt, méghozzá nem kísérletként, hanem befejezett cselekményként.
Az ügyész kiemelte azt is, hogy a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog vitathatatlan alkotmányos alapjog, ám nem korlátozhatatlan.
A gyülekezési jog gyakorlása soha nem valósíthat meg bűncselekményt, és nem járhat mások jogainak, szabadságának csorbításával – szögezte le az ügyész.
Budaházy ügyvédje ugyanakkor azzal érvelt, hogy a hídlezárók a 2002-es választások tisztasága érdekében léptek fel, és a bíróságok felelőssége, hogy a történtek mögé nézve és az eset összes körülményét vizsgálva hozzák meg döntésüket.