Az úgynevezett bizonyítási kísérlet, más néven helyszíni kihallgatás eredménye igen komoly, olykor kulcsfontosságú bizonyíték lehet a rendőrség és a bíróság számára – mondta a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója.
Papp Pétert annak kapcsán kérdezte az újságíró, hogy a romák elleni támadássorozat helyszínein a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bizonyítási kísérleteket tart.
A bűnügyi igazgató elmondta, hogy ez a módszer csakis a gyanúsított(ak) beleegyezésével, az úgynevezett helyszínes bűnügyekben – garázdaság, testi sértés, lopás, emberölés – alkalmazható. A nyomozók erre többnyire a gyanúsított(ak), illetve a tanúk kihallgatását követően kerítenek sort, hogy egybevessék a már hallottakat a bűneset helyszínén tapasztaltakkal.
Előfordulhat például, hogy egy gyilkossággal vádolt ember, tettének egykori helyszínét meglátva, azt végigjárva is minden mozzanatot ugyanúgy mond el, mutat meg, mint ahogyan azt a vallomásában elmesélte, de “meglepetések” is történhetnek – magyarázta Papp Péter. Lehet, hogy egy színes kerítés, egy jellegzetes épület, vagy bármilyen más, már feledésbe merült momentum révén “ugrik be” a gyanúsítottnak: mi és hogyan történt valójában.
A bűnügyi igazgató közlése szerint az sem zárható ki, hogy valamilyen mentő körülményre, netán a gyanúsított ártatlanságára derül fény ilyenkor. Példaként említette, hogy egy régebbi emberölési ügyben épp a helyszínen tartott bizonyítási kísérlet során “kibukott” ellentmondásokból derült ki: a gyanúsított más helyett vállalta volna a büntetést. A nyomozóhatóság, vagy a bíróság által elrendelt helyszíni kihallgatást mindig precízen dokumentálják, régebben csak hangfelvételt és jegyzőkönyvet, ma már videófelvételt is készítenek – fűzte hozzá.
Papp Péter egyértelmű nemmel felelt a kérdésére, hogy a romák elleni támadássorozattal összefüggésben a Pest megyei helyszíneken – Galgagyörkön és Tatárszentgyörgyön – tartott, illetve esetleg tartandó bizonyítási kísérletekbe bevonják-e a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot. Ez ügyben mindent – az előkészítéstől a helyszín biztosításán át a szigorú feltételek mellett megtartott kihallgatásig – az NNI szervez, a megyeiek szinte az utolsó percben értesültek a galgagyörki bizonyítási kísérletről is – közölte.
A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat kapcsán a Nemzeti Nyomozó Iroda kilenc bűncselekmény ügyében indított eljárást. 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon történt támadás. November 3-ára virradóra Nagycsécsen Molotov-koktélt dobtak és rálőttek két házra, a támadásban egy 43 éves férfi és testvére, egy 40 éves nő meghalt. December 15-én Alsózsolcán egy férfit lőfegyverrel életveszélyesen megsebesítettek. 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön Molotov-koktélt dobtak egy házra, majd a tűz elől menekülő 27 éves apát és ötéves kisfiát agyonlőtték, 6 éves kislányát súlyosan megsebesítették. Április 22-én Tiszalökön agyonlőttek egy férfit, majd augusztus 3-ára virradóra Kislétán egy anyát öltek meg sörétes fegyverrel, 13 éves lányát életveszélyesen megsebesítették.
A bűncselekmény-sorozattal gyanúsított négy férfit 2009. augusztus 21-én Debrecenben fogták el, azóta előzetes letartóztatásban vannak.
Az NNI a Készenléti Rendőrség bevonásával e hét keddjén Galgagyörkön, szerdán Tiszalökön tartott helyszíni kihallgatást. Galgagyörkön K. Árpád Sándort, a támadássorozat egyik feltételezett elkövetőjét géppisztolyos kommandósok és több tucatnyi rendőr biztosítása mellett szállították a bűntett helyszínére. Az NNI tájékoztatása szerint a gyanúsított közreműködött a helyszíni kihallgatáson a rendőrökkel, megmutatta honnan adták le 2008. július 21-én éjszaka a lövéseket.
Tiszalökre újságírói információk szerint Cs. Istvánt vitték. Azzal gyanúsítják, hogy ő szállította a tiszalöki gyilkosság helyszínére az elkövetőket, ezáltal pedig a hatóság szerint bűnsegéd volt az előre kitervelt emberölésben.
