Megtartotta alakuló ülését péntek délután az eurózóna szabályainak szigorítására életre hívott, a tagállamok pénzügyminisztereiből álló munkacsoport, amely első nekifutásra egyetértésre jutott a reform fő céljairól és irányairól.

Túl van az első ülésén az a Herman Van Rompuy, európai tanácsi elnök irányította munkacsoport, amelynek az a feladata, hogy legkésőbb az EU októberi csúcstalálkozóig javaslatokat terjesszen elő az euróövezet szabályainak megerősítéséről, miután a jelenlegi eszközök és mechanizmusok alkalmatlannak bizonyultak a költségvetési fegyelem fenntartására és egy, az egész eurózóna stabilitását veszélyeztető adósságválság megelőzésére. Az EU27-ek pénzügyminisztereiből, az Európai Központi Bank elnökéből és az uniós gazdasági és pénzügyi biztosból álló grémium ugyan elvileg hosszabb távra szóló, és nem kizárhatóan az uniós szerződés módosításával is együtt járó reformokat vitat majd meg, ám az eurózónát sújtó válság nyilvánvalóan sürgetővé tette ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtását.

„Nagyon erős politikai akaratot érzékeltem mindenki részéről. Mindenki kész közösen dolgozni a cél érdekében” – jelentette ki az alakuló ülést követő sajtótájékoztatóján Herman Van Rompuy, az EiT elnöke. Van Rompuy közölte, hogy bár csak most vette kezdetét a folyamat, máris megállapodásra jutottak a követendő célokat és irányokat illetően. Az elnök elmondása szerint négy fő célt tűztek ki. Az első annak elfogadása, hogy nagyobb költségvetési fegyelemre van szükség, ami a stabilitási és növekedési paktum megerősítését feltételezi. A második prioritás a tagállamok között a versenyképesség terén megmutatkozó különbségek csökkentése. A harmadik: egy, a jelenleginél hatékonyabb válságkezelési mechanizmus létrehozása és végül, de nem utolsó sorban a gazdaságpolitikai koordináció szorosabbra fűzése, ami Van Rompuy szerint szükségessé teszi az intézményi háttér megerősítését.

A munkacsoport ülésének alaphangját az Európai Bizottság és Van Rompuy munkaanyaga adta meg, de az összes résztvevő közül a német küldöttség érkezett a leghatározottabb elképzelésekkel, lényegében egy komplett javaslattal, amely helyenként radikális változtatásokat kezdeményezett a stabilitási és növekedési paktum szabályaiban, különösen nagy hangsúlyt helyezve a szankciók alkalmazására azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem tartják tiszteletben a közösen lefektetett szabályokat. Berlin egyebek mellett azt javasolta, hogy legalább egy évre függesszék fel azoknak az országoknak a szavazati jogát a Tanácsban, amelyek komolyan megsértik a pénzügyi unió szabályait. Értesülésünk szerint ugyanakkor több ország sem támogatta a németek által javasolt szigorú büntetéseket. Van Rompuy utólag elismerte, hogy a szankciók kérdését is megvitatták, és úgymond széles körű konszenzus alakult ki mind a pénzügyi, mind pedig a nem pénzügyi jellegű szankciók szükségességéről.

Bár az állandó elnök sajtótájékoztatóján cáfolta, az ülésre általa készített munkaanyag értesülések szerint egy olyan elemet is tartalmazott, amelynek értelmében az egyes országok államadósságának egy részéért a közösség kezeskedne, feltéve, hogy a szóban forgó ország jjó magaviseletével, a költségvetési szabályok betartásával kiérdemelte azt. „Ez csak egy ötlet, nem volt róla vita” – tette hozzá.

A magyar pénzügyminiszter az ülést követően tudósítóknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy mindenki átérezte a stabilitási és növekedési paktum megszigorításának szükségét. „Nincs vita arról, hogy az EU-nak ebbe az irányba kell haladnia, de részletekbe menő vita nem alakult ki” – szögezte le Oszkó Péter, aki immár ügyvezetői minőségében utolsó pénzügyminiszteri találkozóján vett részt.

Van Rompuy elismerte, hogy a tagállamok meglehetősen megosztottak abban a kérdésben, hogy az uniós szerződés módosításával, vagy a szerződés nyújtotta kereteken belül erősítsék meg az eurózóna fiskális szabályait. Az EiT elnöke szerint „semmi sincs kizárva”, de tény, hogy a jelenlegi szerződés nyújtotta keretek elsőbbséget élveznek, hiszen ez sokkal gyorsabb intézkedéseket tesz lehetővé.

Van Rompuy azt is elmondta, hogy a munkacsoport ebben az összetételben a nyári szünetig még két ülést tart, miközben a pénzügyminiszterek segítői a június 17-i uniós csúcstalálkozóra időközi jelentést készítenek a vita állásáról. A munkacsoportnak októberre kell elkészítenie javaslatait, amelyeket aztán októberi ülésükön vitatnak meg az állam- és kormányfők. „Képesek vagyunk leküzdeni a válságot. Ki kell zárnunk, hogy a mostanihoz hasonló helyzet még egyszer előfordulhasson” – szögezte le az Európai Tanács elnöke.