Elfogadta az Országgyűlés a fideszes médiacsomag három eleméhez benyújtott, az előterjesztő által támogatott módosító indítványokat hétfőn. Az ellenzék több javaslatot is támogatott. A csomag zárószavazása jövő héten lesz.
Nagy többséggel, 343 igen, egy nem szavazattal és 12 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés azt a kulturális bizottsági módosító indítványt, amely szerint az alkotmány kimondja: a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez. A Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik igennel voksolt, az LMP tartózkodott, az egy nem voksot a szocialista Tukacs István adta le.
Nem fogadta el a Ház – mert alapvetően csak a Jobbik és az LMP támogatta – a fideszes Révész Máriusz és Kővári János azon módosító javaslatát, hogy határozza meg az alkotmány a közszolgálati médiumok megkülönböztetett feladatait kereskedelmi médiához képest, és kerüljön be az alaptörvénybe, hogy “a médiaszolgáltatásnak megkülönböztetett feladata a közügyekről való kiegyensúlyozott és hiteles tájékoztatás”.
Az Országgyűlés elfogadta a médiát és hírközlést szabályozó törvényjavaslathoz benyújtott, kétharmados és feles többséget igénylő, az előterjesztő által támogatott módosító indítványokat is. Előbbinél 256 igen, 45 nem szavazat és 55 tartózkodás volt, utóbbi ezzel megegyezett, csak eggyel több tartózkodással.
A módosító indítványok között szerepel, hogy az eredeti előterjesztéshez képest 12-ről 14-re emelkedik azon civil szervezetek száma, amelyek tagokat delegálhatnak a közmédiumokat felügyelő közalapítványok civil kuratóriumainak megfelelő Közszolgálati Testületbe. Egy másik módosító indítvány szerint az eredeti javaslathoz képest csökkentik a médiaszabályozó testületekben dolgozó tisztségviselők illetményét és végkielégítését – ezeket az ellenzék is megszavazta.
A módosítás értelmében a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagjainak száma az előzetesen tervezett öt helyett nyolc lenne, közülük hármat a kormánypártok, hármat az ellenzék, kettőt pedig a Médiatanács delegálna.
Az előterjesztők egyébként szinte kizárólag a kulturális bizottság által benyújtott módosító indítványokat támogatták. Ez alól két kivétel, hogy a médiát és hírközlést szabályozó törvényjavaslatnál “befogadták” a fideszes Koszorús László, valamint a jobbikos Novák Előd és frakciótársa Pörzse Sándor indítványát.
Az előterjesztők itt sem támogatták párttársuk, Révész Máriusz és Kővári János egy javaslatát sem. A politikusok többek között azt indítványozták, hogy a hatóság elnökét ne a miniszterelnök nevezze ki – ahogy az eredeti előterjesztésben van -, hanem a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés, a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával válassza meg. Indoklásuk szerint célszerűbb, ha egy 9 éves kinevezésről a parlament, és nem a kormányfő határoz. Ezt egyébként csak a két benyújtó és az LMP frakciója szavazta meg.
Az Országgyűlés szinte egyhangúlag fogadta el a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról szóló határozati javaslathoz benyújtott, kétharmadot igénylő támogatott indítványokat, a feles többséget igénylőknél egyhangú volt a döntés: 363 igen szavazat.
Az öt javaslatból álló, fideszes kezdeményezésű médiacsomag három eleméhez benyújtott módosító indítványokról szavazott hétfőn az Országgyűlés: az alkotmány módosításáról, illetve a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról szóló határozati javaslatról, valamint a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról szóló határozati javaslatról.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról szóló határozati javaslathoz a határidőig nem érkezett módosító indítvány, míg a csomag ötödik, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatnak, azaz a “médiaalkotmánynak” nevezett részének parlamenti tárgyalását az őszi ülésszakra halasztja a Fidesz. A csomagot a Fidesz eredetileg keretszabálynak szánta, új médiatörvényt ősszel alkotna és jövőre léptetne életbe.
A Cser-Palkovics András és Rogán Antal által jegyzett, június 11-én benyújtott médiacsomag négy javaslata a közszolgálati médiumok szerkezeti és szervezeti átalakítást célozza, míg az ötödik, “médiaalkotmánynak” nevezett rész a tartalomszabályozás keretjavaslatát fogalmazza meg annak érdekében, hogy abból később egy új médiatörvény-tervezet kerülhessen a Ház elé. Vagyis utóbbi nem azonos egy új médiatörvénnyel, amely a Fidesz eredeti tervei szerint az őszre készül el és 2011 januárjától lépne hatályba.
A Cser-Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott médiacsomag értelmében a Magyar Televízió (MTV), a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda (MTI) szervezetileg külön maradnának, de nonprofit zártkörű részvénytársaságokként működnének tovább. Közös felügyeleti szervük a Közszolgálati Közalapítvány lenne. A civil kontrollt egy tizennégy tagból álló Közszolgálati Testület biztosítaná.
