Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb diszkont légitársaságát marasztalta el a Monori Városi Bíróság 2010. március 22.-én a Pest Megyei Főügyészség által indított közérdekű kereset alapján. A bíróság feljogosította a Főügyészséget, hogy határozat jogerőre emelkedését követően az ítéletet egy országos napilapban közzétegye. Ezáltal az ítéletben foglaltakat szélesebb körben megismerheti az érintett (volt/jelenlegi/leendő) utazóközönség.
Bár 2005 óta uniós norma (261/2004/EK rendelet) vonatkozik a légi utasok jogaira, a rendelet betartása problémás. A hatóságokhoz és a civil fogyasztóvédelmi szervezetekhez érkezett panaszok még mindig azt mutatják, hogy a járatok késése, törlése esetén az utasok nem kapnak megfelelő ellátást a reptéren ragadva, illetve a társaságok által felajánlott segítség nem minden esetben elegendő akár egy ásványvíz és egy szendvics egyidejű megvásárlására.
A gyakorlati tapasztalatokból kiindulva döntött úgy a Pest Megyei Főügyészség, hogy él a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott jogosultságával és közérdekű keresetet indít a Wizz Air Hungary Kft.-vel szemben jogszabálysértő gyakorlata miatt. Mivel a késések 2009-ben több, mint 105 járat vonatkozásában valósultak meg (ez közel 10.000 reptereken rekedt utast jelentett adott légi fuvarozó vonatkozásában) a Budapest-Ferihegy reptéren, így a fogyasztók széles körét érintette a jogszabálysértő gyakorlata.
A hivatkozott uniós norma ugyan tételesen nem mondja ki, hogy pontosan mit is kell biztosítani az utasnak, azért a főbb irányvonalakat felvázolja. A legfontosabb minden esetben az utasok megfelelő tájékoztatása, és számukra lehetőséget biztosítani a kommunikációra (ingyenes telefonhívások, e-mail, fax küldési lehetőség). Ezen túl a késés időtartamára „a várakozási idővel ésszerű arányban étkezést és frissítőket” kell biztosítani, szükség esetén szálláshelyet.
A Főügyészség által elsősorban kifogásolt gyakorlat a Wizz Air Hungary Kft. Földi Kiszolgálási Kézikönyvének 8.5.2. pontjában került rögzítésre. Eszerint a két órát meghaladó késések esetén az utasok időarányosan 4, 8, 12 euró stb. összegű étkezési utalványokra jogosultak. Ez a budapesti reptér árai mellett egyáltalán nem biztosítják az „ésszerű arányt”. A másodsorban kifogásolt gyakorlat az utasok nem megfelelő tájékoztatása volt (több NFH eljárás is folyamatban volt a per előtt, ahol azt kifogásolták a felügyelők, hogy a tájékoztatás nem magyar nyelven történik).
A beadványban a Főügyészség többek között kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértő magatartást, illetve tiltsa el annak folytatásától a légi társaságot. Tekintve, hogy a korábbi tapasztalatok szerint az utasok tájékoztatása sem volt teljes körű, a Főügyészség kérte, hogy a késések, járattörlések esetére meghatározott ellátásról szóló tájékoztatást az utasok számára magyar nyelven tegye elérhetővé a budapesti reptéren.
A bíróság a Főügyészség keresetét jelentős részében megalapozottnak ítélte. Az ésszerű, arányos segítségnyújtással kapcsolatban kifejtette, hogy az alperes gyakorlata jogszabálysértő, nem felel meg a már hivatkozott uniós normának. A légi társaság ugyanis nemcsak kiegészítő szolgáltatásra kötelezett, hanem az utas teljes ellátására, hogy így is csökkentse az utasoknak okozott gondot és kellemetlenséget. A bíróság álláspontja szerint a jelenleg alkalmazott értékek túlságosan alacsonyak, azok abban a formában nem fedezik egy átlagos utas szükségleteit.
Tekintve azonban, hogy közérdekű keresetről volt szó, a bíróság úgy találta, hogy az ellenőrizhetőség szempontjából tételesen meghatározza, milyen távolságokra, mekkora mértékű kell, legyen az ésszerű, arányos étkezés biztosításának.
A Wizz Air Kft.-nek a következőket kell biztosítania járatkésés esetén (1500 km alatti és feletti távolság esetén):
-
2-3 órás késés esetén
8 euró
5-8 órás késés esetén
13 euró
8-11 órás késés esetén
18 euró
11-14 órás késés esetén
23 euró
14-17 órás késés esetén
28 euró
17-20 órás késés esetén
33 euró
20-23 órás késés esetén
38 euró
Ezen rendelkezéseken túlmenően a bíróság kötelezte az alperest, hogy a budapesti reptéren magyar nyelven is tegye közzé az utasoknak szánt tájékoztatást.
Az ítéletben foglaltak természetesen nemcsak ezt az egy társaságot kötik. A magyar jogalkalmazó e döntéssel egy uniós normát alkalmazott, értelmezett az európai trendekkel összhangban. A döntés „mindenkire kiterjedő” hatályú, azaz minden légi fuvarozóra kiterjed, mely Magyarország területéről járatokat indít, mivel azt a magyar bíróság hozta. Pontosítva ez nem jelent mást, mint hogy az itthon felszállni készülő utasok járatkésés esetén nemcsak a Ferihegyi repülőtéren tarthatnak igényt a taxációban felsorolt összegekre és magyar nyelvű tájékoztatókra, hanem minden olyan Magyarországon található reptéren, mely -charter- járatokat indít.
Külföldi késések esetén, ha az utas hazánkba érkezne, ezek a fix tételek, mint az ésszerű ellátás követelményei, nem feltétlenül alkalmazhatóak. Azokban az esetekben az „ésszerű ellátás költségei” igazodnak adott állam, reptér áraihoz.
