Jóri András a hitelinformációs nyilvántartások állami kezelésbe vételét kezdeményezte a jogalkotónál. Az utóbbi hónapokban megkezdődött a negatív lista mellett üzleti alapon működő, a jó adósokról is adatokat tároló nyilvántartások kiépítése pénzügyi vállalkozások által. Ezen rendszerek látszólag a hiteladósok önkéntes hozzájárulásán alapulnak. Az önkéntes hozzájárulást azonban kérdésessé teszi a felek közötti gazdasági erőegyensúly hiánya – véli Jóri András adatvédelmi biztos.
A központi hitelinformációs rendszer (KHR) jelenleg is működik Magyarországon, magánszemélyek esetében azonban csak az úgynevezett rossz adósokról, azaz a hiteltörlesztéssel elmaradó, vagy nem törlesztő adósok adatait tartalmazza. A közelmúltban megkezdődtek az előkészületei több teljes körű és üzleti alapon működő hitelinformációs rendszer kiépítésének.
A pénzügyi vállalkozások által működtetett rendszerek látszólag a hiteladósok önkéntes hozzájárulásán alapul. Az önkéntes hozzájárulást azonban kérdésessé teszi a felek közötti gazdasági erőegyensúly hiánya; így valójában az állampolgárok alkotmányos jogainak korlátozása lesz az eredmény, a banki szféra szereplői által, állami kontroll nélkül.
A többszázezer személy hitelügyletét érintő adatbázis kezelése, működtetése nagyobb garanciával biztosítható az ilyen feladattal törvény alapján felruházott állami adatkezelő révén – hangsúlyozta a biztos. Jóri András szerint sürgős állami beavatkozásra van szükség, amelynek keretében a jogalkotó a megfelelő állami szervhez telepíti a központi hitelinformációs rendszer működtetését, és az e rendszeren kívüli hitelinformációs célú nyilvántartások vezetését megtiltja.
E szabályozás keretében lehet felmérni azt is, szükséges-e a jelenlegi nyilvántartás adattartamának esetleges bővítése, szolgálja-e a közérdeket a jól teljesítő adósokról történő adatgyűjtés. Amennyiben ezzel kapcsolatos közérdek kimutatható, az ilyen adatok kezelésének feltételei az állami kontroll alatt működő adatbázisban a törvényalkotó által megfelelő garanciák mellett szabályozható.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján a biztos kezdeményezte a központi hitelinformációs rendszer szabályozására vonatkozó rendelkezések módosítását.
