A Visa Europe és Visa International Service kontra Bizottság ügy.

A Törvényszék megerősíti azt a 10,2 millió eurós bírságot, amelyet a Bizottság a Visával szemben szabott ki azért, mert nem engedte, hogy a Morgan Stanley a Visa rendszer tagja legyen.

A Bizottság 2007. október 3-i határozatával1 10,2 millió euró bírságot szabott ki a Visa kártyát alkalmazó nemzetközi fizetési rendszert kezelő és működtető vállalkozásokkal, a Visa Internationallal és a Visa Europe-pal szemben versenyellenes magatartásuk miatt, amelyet a „kártyaelfogadási” piacon, azaz olyan szolgáltatások értékesítési piacán tanúsítottak, amelyek kereskedők számára teszik lehetővé a hitelkártyákkal vagy halasztott fizetésű betéti kártyákkal végzett műveletek elfogadását.

A vitatott magatartás arra irányult, hogy 2000 márciusa és 2006 szeptembere között a Morgan Stanley európai leányvállalata ne legyen tagja a Visa International „európai uniós” régiójának, majd a Visa Europe-nak azon oknál fogva, hogy a Morgan Stanley akkoriban a Discover Card rendszert működtette, így őt a Visa rendszer versenytársának tekintették.

2006 szeptemberében a Visa Europe és a Morgan Stanley között olyan megállapodás jött létre, amely elismerte utóbbi Visa tagságát. Ennek következtében a Morgan Stanley visszavonta a Bizottság előtt tett panaszát. Noha a jogsértés megszűnt, a Bizottság mégis úgy döntött, hogy bírságot szab ki a Visa International-lal és a Visa Europe-pal szemben, mivel a Morgan Stanley-t hat és fél éven át kizárták a brit elfogadási piacról.

A Bizottság szerint a vitatott magatartás azzal a hatással járt, hogy egy potenciális versenytársat akadályoztak abban, hogy olyan piacra lépjen, amelyet a koncentráció magas szintje jellemez. A Bizottság különösen arra a körülményre hivatkozott, hogy a Morgan Stanley elutasítása nemcsak a Visa kártyákkal, hanem a MasterCard kártyákkal végzett műveletek elfogadására irányuló szolgáltatások kínálatában is akadályozta őt, miután a kereskedők szívesebben kötnek egyetlen szerződést, amely kártyaműveleteik összességét lefedi. Ezt követően a Visa International és a Visa Europe – elsődlegesen a megtámadott határozat megsemmisítését, másodlagosan pedig a bírság törlését, illetve csökkentését kérve – a Törvényszékhez fordult.

Mindenekelőtt annak bizonyítása céljából, hogy a Morgan Stanley Visa rendszerbeli tagságának elutasítása nem járt azzal a hatással, hogy kizárja őt az elfogadási piacról, a Visa International és a Visa Europe arra hivatkozott, hogy a Morgan Stanley beléphetett volna az elfogadási piacra, ha „névleges megállapodást” köt valamely, Visa tagsággal rendelkező pénzügyi intézménnyel, amely puszta közvetítőként léphet fel a Visa rendszer és a Morgan Stanley között.

A Törvényszék arra emlékeztet, hogy az ilyen megállapodás megkötése a gazdasági és jogi háttér olyan része, amelyet adott esetben figyelembe kell venni, feltéve hogy valós és egyértelmű lehetőséget jelentett a Morgan Stanley számára ahhoz, hogy az érintett piacra lépjen és a letelepedett vállalkozásokkal versenyezzen. Ugyanakkor a jelen eset körülményei között a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a Bizottság joggal vetette el e lehetőséget különös tekintettel arra, hogy a Morgan Stanley nehezen talált volna közvetítő partnert. Ezután a Törvényszék elutasítja a Visa International és a Visa Europe érvelését, amely azon alapul, hogy a Bizottság alábecsülte az elfogadási piacon ténylegesen fennálló verseny intenzitását.

A Törvényszék egyrészt hangsúlyozza, hogy ezen érvelés szerint a vitatott magatartás potenciális versenyre gyakorolt hatásainak elemzését az érintett piacon fennálló tényleges versenyszint vizsgálatához kellene kötni, ami ellentmondásban van az ítélkezési gyakorlattal, amely szerint a verseny feltételeinek vizsgálata egy adott piacon nem csak az érintett piacon már jelen lévő vállalkozások között fennálló tényleges versenyen alapul, hanem a potenciális versenyen is. Másrészt a Törvényszék megállapítja, hogy az elfogadási piacot a tényállás idején a koncentráció magas szintje és folyamatban lévő konszolidáció jellemezte, mivel néhány nemzetközi nagybank és adatfeldolgozó társaság többnyire átvette a kártyaelfogadási tevékenységet azon kisebb szolgáltatóktól, amelyek ki akartak lépni e piacról. Ebben az összefüggésben a Bizottság joggal vélhette úgy, hogy új piaci szereplő belépése növelhette volna a versenyt. Végül a Morgan Stanley potenciális versenytársi minősítésének megalapozottságával kapcsolatos vizsgálat alkalmával a Törvényszék emlékeztetett e fogalom-meghatározás releváns szempontjaira. Noha a vállalkozás érintett piacra lépési szándéka esetleg releváns lehet, mégis az említett piacra való belépési képessége az az alapvető szempont, amelyen e minősítésnek alapulnia kell. A jelen esetben a Törvényszék arra a következtetésre jut, hogy a Bizottság – mivel egyrészről nem vitatták a Morgan Stanley érintett piacra való belépési képességét, másrészről pedig e vállalkozás érintett piacra való belépésének feltételezése nem pusztán elméleti jellegű – nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor a Morgan Stanley-t potenciális versenytársnak minősítette.

A Törvényszék elutasítja a Visa International és a Visa Europe által felhozott összes többi érvet is. Következésképpen a Törvényszék hatályában fenntartja a vállalkozásokkal szemben kiszabott 10,2 millió eurós bírságot.

Emlékeztető:

  • A Törvényszék határozata ellen annak közlésétől számított két hónapon belül kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezést lehet benyújtani a Bírósághoz.
  • A megsemmisítés iránti kereset az uniós intézmények uniós joggal ellentétes jogi aktusainak megsemmisítésére irányul. Bizonyos feltételek mellett a tagállamok, az európai intézmények és a magánszemélyek indíthatnak megsemmisítés iránti keresetet a Bíróság és a Törvényszék előtt. Az érintett intézménynek a jogi aktus megsemmisítése miatt esetleg kialakult joghézagot orvosolnia kell.
     

1 Az EK 81. cikk és az EGT-megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban 2007. október 3-án hozott C (2007) 4471 végleges bizottsági határozat (COMP/D1/37860 – Morgan Stanley/Visa International és Visa Europe ügy).