2011. április 19-én José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nyitja majd meg a kijevi nukleáris biztonsági csúcstalálkozót, melynek célja az atomkatasztrófák megelőzését és azok hatásainak enyhítését szolgáló világméretű együttműködés és kapacitás erősítése.

A csernobili nukleáris katasztrófa után 25 évvel még számos tennivaló akad az ukrajnai város környezetében a nukleáris és biztonság és a térségben lakók életminőségének javítása érdekében. Egyes számítások szerint közel 740 millió euróra lenne szükség a megkezdett projektek befejezéséhez, a Bizottság ehhez közel 110 millió euróval járul hozzá.

2011. április 19-én José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nyitja majd meg a kijevi nukleáris biztonsági csúcstalálkozót, melynek célja az atomkatasztrófák megelőzését és azok hatásainak enyhítését szolgáló világméretű együttműködés és kapacitás erősítése.

A konferencián Andris Piebalgs uniós biztos jelenti be az Európai Bizottság közel 110 millió eurós támogatását, amellyel a csernobili atomkatasztrófa helyszínének stabilizálását és környezetvédelmi biztonságának megteremtését segíti. Az Európai Bizottság ugyanakkor kéri a nemzetközi közösséget, hogy adjon további 740 millió eurót ahhoz, hogy az összes tervezett projektet be lehessen fejezni 2015-re.

A mintegy 470 millió eurós kötelezettségvállalásával a Bizottság ez idáig is az élvonalban járt a Csernobilhoz kapcsolódó – elsősorban a nukleáris biztonságra irányuló – projektekben, akárcsak a helyi lakosság megsegítését és az érintett családoknak minőségi egészségügyi ellátást biztosító programokban.

A felajánlást elsősorban a 4. reaktort betakaró hatalmas boltozatos felépítésű új védelmi szerkezetre költik, amivel azt lezárják és lehetővé teszik a későbbi lebontását. A szerkezet példátlan méretű: a boltív kész formában akár két futballpálya hosszát is lefedné és elférne alatta a Szabadság-szobor. A felajánlás a kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló létesítmény építési munkálataiknak befejezését is szolgálja. Az elkészült létesítményben helyezik majd el a baleset után még működésben maradt reaktorok fűtőelemeit, ami az erőmű leszereléséhez szükséges.