A büntető törvénykönyv (Btk.) szigorítását javasolja a kormányzat azzal összefüggésben, hogy egy új bűnözési forma, az “egyenruhás bűnözés” jelent meg Magyarországon – jelentette be a miniszterelnök szóvivője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, a kabinet ülése után. Szijjártó Péter közölte azt is, a rendőrség folyamatosan nyomoz az éjszakai gyöngyöspatai verekedés ügyében.

 Kifejtette: a Btk.-szigorítást érintő javaslat értelmében két évig terjedő börtönnel lennének büntethetők azok, akik másokban félelmet és riadalmat keltve a közrend fenntartására irányuló vagy annak látszatát keltő akciókat szerveznek az arra vonatkozó felhatalmazás nélkül. Azok pedig, akik valamilyen közösséggel szemben fenyegető, a közösségben félelmet keltő akciókat szerveznek, vagy ilyenekben vesznek részt, három évig terjedő börtönbüntetéssel lennének sújthatók.

 
A szóvivő tájékoztatása szerint Orbán Viktor miniszterelnök a kormányülésen arra adott utasítást, hogy még szerdán nyújtsák be a parlamentnek a Btk. szigorítását. Hozzáfűzte, kérni fogják az Országgyűlést, hogy az indítványt a lehető leghamarabb tárgyalja meg és fogadja el.
 
Szijjártó Péter úgy fogalmazott: az “egyenruhás bűnözés” jellemzője, hogy egyenruhát jogosulatlan viselő vagy különböző hatóságok egyenruháihoz hasonló öltözetet viselő emberek csoportosan követik el azt. “Akik ilyen egyenruhában járkálnak, akik úgy tesznek, mintha joguk lenne bármilyen intézkedésre, joguk lenne bármilyen módon fellépni másokkal szemben, (…) egészen egyszerűen bűnözők, rendbontók”, és Magyarországon egy új bűnözési formát jelenítenek meg – mondta, hozzátéve, a kormány nem hagyja, hogy ez a bűnözési forma elharapóddzon, gátat vet annak, és megvédi a törvénytisztelő, békés embereket ezektől a bűnözőktől.
 
Szólt arról is, hogy az “egyenruhás bűnözést” folytató csoportok már pénteken megkapták az “első pofont”, amikor a kormány rendeletet módosított. Ennek nyomán ha valaki állítólagos polgárőr-tevékenységet végez a rendőrséggel való egyeztetés nélkül, az szabálysértésnek minősül, és százezer forintig terjedő bírság is kiszabható. Ugyanez a helyzet akkor, ha valaki jogosultság nélkül folytat állítólag a közbiztonság megteremtését célzó tevékenységet – ismertette.
 
A közpénzekkel való visszaélések büntethetőségét kezdeményezi a kormány a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával – jelentette be a kabinet szerdai döntését a kormányszóvivő.
 
Nagy Anna elmondta: a módosítás értelmében új fogalom épül be a Btk.-ba: a költségvetési csalás. Eszerint bárki, aki közpénzekkel él vissza, az 100 ezer forintos értékhatár felett 2-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel lenne sújtható.     A kormány azt várja az intézkedéstől, hogy a Btk. hatékonyabban tudja megvédeni a költségvetést. Nagy Anna szerint a módosítás sok kiskaput lesz képes bezárni és “minden, költségvetésnek kárt okozó cselekmény bekerül a látótérbe.”     A költségvetési csalás alá tartozik például az adócsalás, a munkáltatással összefüggő csalás, a csempészet, az áfa-csalás, vagy a jövedéki adócsalás is.   További újdonság, hogy akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz az, aki visszaél a társadalombiztosítási, szociális, vagy más jóléti juttatással, így például a rokkantnyugdíjjal, vagy a táppénzzel. Ennek a bűncselekménynek 20 ezer forint lesz az értékhatára.