A támogatási intézményrendszer radikális megújítása mellett is sikerült az európai uniós források szakszerű és hatékony lehívását biztosítani.

A sikeres átalakítás egyik bizonyítéka, hogy az uniós források időközi kifizetései az új kormányzati ciklusban az előző évekhez képest számottevően felgyorsultak. Beszédes, hogy az elmúlt 10 hónapban összességében több mint kétszer, míg időarányosan több mint négyszer annyi forrást sikerült hazánknak lehívnia, mint az azt megelőző teljes három évben. Az új és hatékony fejlesztéspolitikának köszönhetően idehaza hónapról hónapra mind több támogatási szerződés és támogatói döntés születik, az európai színtéren pedig a forráslehívási „ranglistán” foglalunk el egyre előkelőbb helyet.

2010 közepéig csupán 1,6 milliárd eurót hívtunk le az Európai Bizottságtól, amely mindössze a teljes keret 6,4%-a volt. Az elmúlt 10 hónapban ezt az arányt sikerült több mint a duplájára növelni. 2011 első negyedévének végén ugyanis már 3,3 milliárd eurót (közel 922 milliárd forintot) tett ki a Bizottságtól lehívott források összege, mely a Magyarország számára biztosított teljes keret 14%-ának felel meg. Mindez azt jelenti, hogy a költségvetési előfinanszírozásnak köszönhetően a magyar gazdaságba 1627 milliárd forint támogatási összeget sikerült kihelyezni.

Kiugróan jó teljesítményt nyújtott Magyarország az uniós időközi kifizetések tekintetében márciusban. Az előző hónapban 414 millió eurót, az összes tagállam felé kifizetett összeg mintegy negyedét sikerült lehívnia hazánknak a Bizottságtól. Ennek a jelentős kifizetésnek köszönhetően az összes teljesített időközi kifizetés arányának esetében Magyarország az EU 27 tagországa között jelenleg a 6. helyen áll.

Az intézményrendszer működése is felgyorsult és hatékonyabbá vált. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt 10 hónap során havi átlagban több projektről született támogatói döntés és havi átlagban több támogatási szerződést írtak alá, mint az azt megelőző 41 hónapban. Különösen kiemelkedő a humán infrastruktúra fejlesztések térnyerése, több mint ezer támogatói döntés született tavaly június óta, de a szociális célú fejlesztések mennyisége is meghaladja az előző három és fél év adatait.

Az újonnan megkötött támogatási szerződések közül majdnem háromezer gazdaságfejlesztési témájú. Ezek a számok jól tükrözik a Kormány és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elkötelezettségét az Új Széchenyi Terv célkitűzéseinek megvalósítása, a rendelkezésükre álló uniós fejlesztési források gyors és hatékony felhasználása, a mérhető és eredményes fejlesztéspolitika terén.

A nagyprojektekre kifizetett támogatások arányát is sikerült közel másfélszeresére emelni. (A 13 milliárd forintot meghaladó támogatási összegű uniós beruházások esetében már „nagyprojektekről” beszélünk. A nagyprojektről a tagállamok javaslata alapján az Európai Bizottság dönt.) Míg 2010 júniusáig csak 217 milliárd forint jutott el a projektgazdákhoz, addig 2011 első negyedévének végére a nagyprojekt kifizetések összege meghaladta a 313 milliárd forintot.

Az uniós felzárkóztatási forrásokat külön pénzügyi alapokba csoportosítják. 2007-től két ún. strukturális alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap, (ESZA), valamint a Kohéziós Alap tartozik ebbe a körbe.

A regionális alap forrásai a területi felzárkózást szolgálják. Különösen beszédes adat, hogy Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon az utóbbi tíz hónapban több kifizetés történt, mint a 2007-ben kezdődött fejlesztési periódus teljes addigi időtávjában.