Azon uniós polgárok, akik soha nem gyakorolták a szabad mozgáshoz való jogukat, nem hivatkozhatnak az uniós polgári jogállásra a harmadik országból származó házastársuk tartózkodásának jogszerűvé tétele érdekében – így döntött csütörtökön az Európai Bíróság.
Shirley McCarthy az Egyesült Királyságban született, mindig is ott tartózkodott, és soha nem gyakorolta az Unió más tagállamainak területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát. Brit-ír kettős állampolgár, aki miután házasságot kötött egy jamaikai férfival, első ízben kérelmezte az ír útlevelet, és azt meg is szerezte.
Ezt követően olyan ír állampolgárként, aki az uniós jog alapján az Egyesült Királyságban kíván tartózkodni, a brit hatóságoktól tartózkodási engedélyt kérelmezett. A férje pedig uniós polgár házastársaként tartózkodási engedélyt kérvényezett.
Az illetékes hatóságok azonban kérelmeiket elutasították, mégpedig azzal az indokkal, hogy Shirley McCarthy nem alapíthatja a tartózkodását az uniós jogra, és nem hivatkozhat e jogra a házastársa tartózkodásának jogszerűvé tétele érdekében, mivel soha nem gyakorolta az Egyesült Királyságon kívüli más tagállamok területén való mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát.
Az ügy az Európai Bíróság elé került; a brit legfelsőbb bíróság egészen pontosan arra volt kíváncsi, hogy a nő hivatkozhat-e a tagállamok területén való mozgás megkönnyítését célzó uniós jogi szabályokra. A luxemburgi székhelyű taláros testület csütörtöki ítéletében emlékeztetett arra, hogy a személyek szabad mozgásáról szóló irányelv meghatározza: az európai polgárok hogyan és milyen feltételekkel gyakorolhatják a tagállamok területén való szabad mozgáshoz való jogukat. Az irányelv tehát a személyeknek az állampolgárságuk szerintitől eltérő, más tagállam területére való költözésére, illetve ott tartózkodására vonatkozik.
A Bíróság ezzel összefüggésben emlékeztetett arra is, hogy az emberi jogok védelméről szóló európai egyezmény által megerősített nemzetközi jogi elv szerint az olyan uniós polgárok, akik az állampolgárságuk szerinti tagállamban tartózkodnak, mint esetünkben Shirley McCarthy, e tagállamban feltétlen tartózkodási joggal rendelkeznek. A Bíróság ezért megállapította, hogy az irányelvnek nem lehet célja, hogy e személyekre alkalmazni kelljen.
A taláros testület szerint az a körülmény, hogy valamely uniós polgár több tagállam állampolgárságával is rendelkezik, nem jelenti ugyanakkor azt is, hogy a szabad mozgáshoz való jogával élt. A Bíróság tehát kimondta, hogy az irányelv nem alkalmazható Shirley McCarthy helyzetére. Ami a nő férjét illeti, a Bíróság megállapította, hogy mivel nem minősül olyan tagállami állampolgár házastársának, aki élt a szabad mozgáshoz való jogával, szintén nem illetik meg az irányelvből származó jogok.
A Bíróság összességében úgy vélte, hogy McCarthy helyzete nem kapcsolódik az uniós joghoz, és az ügy kizárólag a nemzeti jog hatálya alá tartozik. Így pedig a nő nem alapozhatja az Egyesült Királyságban való tartózkodását az uniós polgári jogálláshoz kapcsolódó jogokra.
