Bár a Parlament szerint Bulgária és Románia készen áll a schengeni övezethez való csatlakozásra, a tagállamok belügyminiszterei csütörtökön úgy döntöttek, hogy egyelőre még várni kell a csatlakozással.

A plenáris ülésen heves vita bontakozott ki a németországi E.coli járványról és a magyar alkotmányról is. Szó volt az uniós következő hétéves költségvetéséről is: a Parlament a 2014-től kezdődő hétéves időszakra az uniós büdzsé 5%-kal való bővítését javasolja a 2013-as tervekhez képest.

Hétfőn Tádzsikisztán elnöke, Emomalii Rahmon látogatott az Európai Parlamentbe, ahol Jerzy Buzekkel, illetve a külügyi és az emberi jogi szakbizottság tagjaival is tárgyalt.

Kedden délelőtt a képviselők a főleg Németországot érintő E.coli járványra adott reakcióikról vitáztak. A képviselők szerint a jövőben összehangoltabban kell fellépni az ilyen esetekben, és a fogyasztók számára egyértelműnek kell lennie annak is, hogy melyik élelmiszer honnan származik. Szóba került az is, hogy kártalanítsák azokat a zöldség‑ és gyümölcstermelőket, akik azért nem tudják értékesíteni termékeiket, mert kezdetben a spanyol uborkának majd a babcsírának tulajdonították a járvány kitörését. Később mindkét feltételezés megdőlt.

A szennyező fizet elve érvényesülhet a közúti szállítás esetén is. A tagállamok, ha úgy döntenek, az úthasználati díj mellett ezután a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárművektől a lég‑ és zajszennyezés költségeinek fedezésére is díjat szedhetnek. Az így befolyt pénzek egy részét az európai közlekedési rendszer fejlesztésére kell fordítani.

A plenáris ülésen szó volt az uniós szociálpolitika külpolitikai vonatkozásáról is. Amennyiben az EU kereskedelmi partnerei nem tartják be az alapvető nemzetközi szociális normákat, az szociális és környezeti dömpingnek tekinthető, amely hátrányos az európai vállalkozások és munkavállalók számára – fogalmaztak a képviselők az erről szóló állásfoglalásban. A Parlament szerint az EU‑nak tartózkodnia kell a kereskedelmi megállapodásoktól olyan országokkal, amelyek nem tisztelik az emberi jogokat és a munkavédelmi normákat.

Miközben a képviselők üdvözlik, hogy szorosabbak lettek a gazdasági kapcsolatok az EU és Kanada között, aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Kanadában továbbra is bányásszak az azbesztet, aminek kedvezőtlen egészségügyi hatása van az ezzel foglalkozókra. A Parlament arra is felhívta a figyelmet, hogy az olajhomok szén‑dioxid intenzív kitermelése veszélyt jelent a globális környezetre és a biodiverzitásra.

A Parlament értékelte az EU hetedik kutatási keretprogramjának eddigi eredményeit. A képviselők elismerően szóltak a tavaly novemberi szakértői jelentések minőségéről, de kifogásolták, hogy az nem foglalkozott a tagállamok és az EU által tett lépések minden részletével.

Bár szerdán a képviselők nagy többsége úgy ítélte meg, hogy Bulgária és Románia készen áll a belső határok nélküli schengeni övezethez való csatlakozásra, a tagállamok belügyminiszterei csütörtökön úgy döntöttek, hogy a két ország egyelőre nem csatlakozhat a schengeni övezethez. A kérdésre legkésőbb még idén szeptemberben visszatérnek.

Az új magyar alkotmányról rendezett szerda délutáni vita éles ellentéteket hozott felszínre a néppárt és a többi frakció között. Míg az előbbi azzal érvelt, hogy az alkotmányozás tagállami hatáskörbe tartozik, és hasonló szempontok szerint más európai országok alkotmányait is meg kellene vizsgálni, addig a többi frakció úgy vélte, hogy uniós alapjogok és alapértékek forognak kockán, és emiatt a Parlament jogosult az új alkotmányról vitát tartani.

Az EU‑ban található atomerőművek közelgő biztonsági vizsgálatával kapcsolatban sincs egyetértés a képviselők között. Néppárti képviselők szerint a stressztesztek biztonságosabbá tehetik az erőműveket, a zöldpártiak szerint viszont kétséges, hogy azoknak bármilyen hatása is lenne. A frakciók többsége kifogásolta, hogy a teszteken való részvétel csak önkéntes lesz. Több képviselő arra volt kíváncsi, hogy bezárják‑e majd azokat az erőműveket, amelyek megbuknak a vizsgán.

A Parlament egyértelmű felhívást intézett azokhoz a tagállamokhoz, akik a következő, 2014–2020-as uniós költségvetési szintet a 2013-as szinten akarják befagyasztani: azt kérik, hogy ezek a tagállamok egyértelműen nyilatkozzanak, mely uniós programokat vagy projekteket vetnék el. „Véget kell vetnünk annak a rossz szokásnak, hogy politikailag elkötelezzük magunkat, majd a szükséges forrásokat nem biztosítjuk. Az uniós költségvetés csökkentése nem egy járható út azok számára, akik egy versenyképes Európában hisznek”- mondta Salvador Garriga Polledo, spanyol, néppárti jelentéstevő a szavazás után.