A gazdasági és a munkaügyi tárgyú törvényekhez érkezett módosító indítványok megvitatásával folytatta munkáját hétfőn késő este az Országgyűlés. A képviselők lefolytatták a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényjavaslat részletes vitáját is.
Fideszes javaslat a fogyasztási dohány adójának visszafogottabb emelésére
A fideszes Hörcsik Richárd a gazdasági tárgyú törvények módosításának részletes vitájában azt kezdeményezte, hogy a fogyasztási dohány jövedéki adóját a kormány által kezdeményezettnél kisebb mértékben emeljék. Ezt azzal indokolta, hogy a fogyasztási dohány elsősorban az alacsonyabb jövedelműek körében népszerű, a túlzott áremelés pedig nem a költségvetési bevételek növekedését, hanem a feketepiaci kereskedelem előretörését hozná. A kormánypárti politikus emellett a cigaretta adómértékének további kismértékű emelését is indítványozta.
Javaslatát szocialista és jobbikos politikusok is üdvözölték.
Az MSZP nem támogatja a bioüzemanyag jövedéki adójának emelését
Göndör István (MSZP) pártja módosító javaslataira hivatkozva a nagyrészt bioetanolból készülő E85-ös üzemanyag jövedéki adójának emelésére vonatkozó javaslat újragondolását kérte a kormánytól. Így tett a jobbikos Kiss Sándor is.
Scheiring Gábor (LMP) ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a bioetanol termelése nem tekinthető környezetbarátnak.
A Jobbik a gyógyászati segédeszközök áfájának csökkentését kéri
Kiss Sándor (Jobbik) azt kezdeményezte: a gyógyászati segédeszközök áfáját csökkentsék 5 százalékra.
Párttársa, Bödecs Barna azt a módosító javaslatát ismertette, amely a kötelező könyvvizsgálói értékhatárt 200 millió forintra emelését támogatja, további növelését azonban nem, mivel megítélése szerint az adóelkerüléshez vezetne.
LMP: off-shore jövedelmek adómentességét tenné lehetővé a Fidesz
Scheiring Gábor a részletes vitában arról beszélt: a kormányzati “szájkarate” ellenére a fideszes Rogán Antal módosító javaslata a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításával kiskaput nyitna, és lehetővé tenné az off-shore jövedelmek egyik formájának adómentességét, amit az előző kormány akadályozott meg.
Az ellenzék a munkavállalók érdekében emelt szót
Egybehangzóan a munkavállalói érdekekre hivatkoztak az ellenzéki képviselők az egyes munkaügyi tárgyú törvények részletes vitájában, módosító javaslataikat ismertetve.
A szocialista Nemény András elmondta: az MSZP nem engedné a próbaidő hat hónapra hosszabbítását, azt továbbra is három hónapban maximálnák. Szólt arról is: ellenzik, hogy a törvénymódosítás fenntartaná azt a válság miatt hozott szabályt, amely lehetővé teszi, hogy 44 órányi munkáért 40 órának megfelelő bért fizessen a munkáltató. Kifogásolta azt is, hogy a változtatások révén a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatná a szabadságot dolgozóinak.
Bertha Szilvia (Jobbik) ugyanezeket az intézkedéseket szóvá téve azt mondta: a tervezett módosítások kiszolgáltatottá teszik a munkavállalókat, ellehetetlenítik a pihenéshez való jogot.
Schiffer András (LMP) azt kezdeményezte, hogy a szabadság időtartamának kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kelljen kiadni. Azt is mondta: a kormány által javasolt módosítások azt jelzik, a kabinet szerint a munkavállalók jogfosztása munkahelyteremtéshez vezet, ez a “neoliberális” elképzelés azonban megbukott.
A kormány célja a rugalmas munkaerőpiac
A vitában elhangzottakra Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár úgy reagált: a kormány célja a rugalmas foglalkoztatás lehetőségének megteremtése. Kifejtette: a munkaerő rugalmasságát célzó szabályok a válság idején több tízezer munkahelyet mentettek meg.
Ugyanakkor hozzátette, hogy továbbra is negyvenórás marad a munkahét, a jogszabály csak arra ad lehetőséget, hogy attól lefelé és fölfelé is eltérjenek négy órát úgy, hogy a munkáltató változatlanul 40 órányi munkáért fizessen, miközben a heti negyvenórás foglalkoztatás éves átlagban megmarad. Hangsúlyozta továbbá: a munkáltatónak meg kell indokolnia, ha kettőnél több részletben akarja kiadni a szabadságot.
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról
Bertha Szilvia (Jobbik) a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényjavaslat részletes vitájában egy munkaügyi albizottság létrehozását javasolta a háromoldalú egyeztetés jegyében.
Nemény András (MSZP) módosító javaslatában az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megtartását javasolta.
Frakciótársa, Varga László azt kifogásolta, hogy a létrehozandó tanácsnak csak véleményezési joga lesz.
Schiffer András (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy pártja is elutasítja az OÉT megszüntetését, és azt mondta: “ami önöknek fontos, hogy az önökkel szövetséges tőkés körök megfelelően be legyenek vonva a folyamatba”.
Czomba Sándor: az új szervezet a társadalom szélesebb körű képviseletét adja
Czomba Sándor államtitkár válaszában Bertha Szilvia javaslatára azt mondta: a munkaügyi albizottság létrehozása nem elvetendő ötlet, ám nem szeretnék ezzel a még meg sem alakult tanács munkáját előre befolyásolni.
Neményi András javaslatával kapcsolatban azt közölte: az OÉT-nek sem volt döntési kompetenciája, kizárólag véleményezési joga volt.
Schiffer András felszólalására reagálva az államtitkár azt mondta: az OÉT-ben a munkaadói oldalon jórészt a versenyszféra, míg a munkavállalóin inkább a közszféra képviseltette magát, így a felek gyakran elbeszéltek egymás mellett. Az új szervezet azonban szélesebb palettán fogja képviselni a társadalmat.
A részletes vitákat a levezető elnök lezárta. A módosító javaslatokról jövő héten döntenek.
Önkormányzatok adósságrendezése
Az önkormányzatok adósságrendezésével kapcsolatos egyes törvények módosításának részletes vitájával, valamint az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformról szóló országgyűlési határozat módosításának részletes vitájával zárta hétfői ülését a parlament.
Hegedűs Lórántné (Jobbik) elmondta: javaslatában 90-ről 60 napra rövidítené a válságköltségvetési rendelet megalkotásának hosszát a képviselőtestület számára az adósságrendezés megindításától.
A képviselő kifogásolta, hogy a javaslat szerint azonnali hatállyal, akár a szorgalmi időszak alatt is meg lehetne szüntetni az önkormányzati tulajdonban lévő iskolákat az adósságrendezési eljárás során, amely méltánytalan helyzetbe hozná az ott dolgozókat és veszélyeztetné a tanulók érdekét.
A politikus több paragrafus törlését kezdeményezte az előterjesztésből, mert szerinte azok azt a forgatókönyvet tennék lehetővé, amelyet Esztergom esetében kifogásolt a megyei kormányhivatal.
A választási reformról szóló országgyűlési határozat módosítása
Novák Előd (Jobbik) azt javasolta, hogy eseti bizottság készítse elő az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot.
A képviselő egy másik módosító indítványában további feladatokat javasolt a reformmal kapcsolatba működő albizottságnak, a többi közt azt: teremtse meg annak feltételeit, hogy az országgyűlési mandátumok aránya tükrözze a pártlistákra leadott szavazatok arányát.
Az ülést vezető elnök a részletes vitákat lezárta, a módosító javaslatokról a következő ülésén dönt a Ház.
Napirend utáni felszólalások
Novák Előd (Jobbik) napirend utáni felszólalásában azt kifogásolta, hogy nem lehet méltó módon megemlékezni a szovjet csapatok kivonulásáról.
Frakciótársa, Ferenczi Gábor egy Kazahsztánban élő, madjar nevű törzset mutatott be, amely elmondása szerint rokonságban áll a magyarokkal, ennek ellenére a hazai kutatók mégsem vizsgálják a törzset.
A szintén jobbikos Kepli Lajos – akinek felszólalása alatt már kizárólag jobbikos képviselők ültek az ülésteremben – a Balatonkenesei Honvéd Üdülőben az 1956-os forradalom megtorlásaként történt tömegmészárlásról emlékezett meg napirend utáni felszólalásában.
Az elnöklő Balczó Zoltán ezt követően, kedden fél 1-kor az ülést lezárta. A képviselők reggel 8 órakor folytatják munkájukat.
