Az elmúlt félév kulcsfontosságú időszak volt az Európai Unió számára, és a magyar elnökségnek rendkívüli kihívásokkal kellett szembenéznie – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter 2011. június 27-én Brüsszelben az elnökség eredményeit összegző sajtóértekezleten. Ugyanott Győri Enikő EU-ügyi államtitkár az Európai Parlamenttel való együttműködés fontosságát emelte ki.

A rendkívüli kihívások között Martonyi az államadósság-válságot, az eurózóna meggyengülését, a fukusimai nukleáris katasztrófát és az arab tavaszt említette. A külügyminiszter emlékeztette az újságírókat, hogy a magyar elnökség arra törekedett, hogy Európa valamelyest megerősödjön. Magyarország önzetlen közvetítő kívánt lenni a tagállamok, illetve az egyes uniós intézmények között.

A külügyminiszter a magyar elnökség idején elért eredmények közül kiemelte a hat jogszabályból álló csomagot és a tagállami gazdaságpolitikák új európai szintű összehangolását, az európai szemesztert, vagyis a pénzügyi válságra adott átfogó uniós válaszintézkedések ama két részét, amely az elnökség hatáskörébe tartozik. „A hatos csomag majdnem kész, már csak egyetlen eleme hiányzik” – mondta Martonyi. Hozzátette: „Sosem zárhatjuk ki a lehetőségét annak, hogy a legnehezebb kérdések is megoldódhatnak”.

Martonyi áttörésnek nevezte az egységes energetikai piac megteremtése érdekében hozott európai tanácsi döntést. A külügyminiszter szerint a migráció kezelésében is nagy előrelépés történt, és az eredmények között említette az európai eredetmegjelölésről szóló megállapodást, a Frontex külsőhatárőrizeti ügynökség megerősítését, az Európai Beruházási Bank hitelezési felhatalmazásának megerősítését.

A magyar elnökség egy másik kiemelt prioritása volt a befogadás. Nagy lépést tettünk a romaintegráció terén, a Duna-stratégia is az integrációról, a befogadásról szól, mondta Martonyi. Bulgária és Románia schengeni csatlakozásáról kijelentette: „ez nem valósult meg teljesen, de jelentős eredmény, hogy a Tanács kimondta a két ország technikai felkészültségét, és a testület szeptemberben politikai döntés céljából visszatér a kérdésre. Hozzátette: „remélhetőleg szeptemberben megszületik a politikai döntés”.

Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy most minden érintett tagállam elégedett ezzel a helyzettel, holott néhány hónapja még nyilvánosság előtt is nagyon heves vitát folytattak egymással. Ez a legjobb példa arra, hogy mi az elnökség feladata, tette hozzá a magyar miniszter.

Az EU külpolitikájáról szólva Martonyi kijelentette, hogy a magyar elnökség igyekezett segítőkész lenni. „Jó együttműködésünk volt Lady Ashtonnal, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével. Igyekeztünk segíteni, nem arra törekedtünk, hogy a lapok címlapjára kerüljünk” – mondta a miniszter.

Rendkívül örülünk annak, hogy a bővítési folyamatnak igenis van lendülete” – jelentette ki Martonyi a bővítési politikáról szólva. Horvátország EU-csatlakozásával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy már csak néhány technikai kérdésben kell finomhangolást végezni.

A magyar külügyminiszter köszönetet mondott a Bizottságnak, „amely a kulcshelyzetekben mindig rendkívül segítőkész volt”. Nagyra értékelte Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének a bölcsességét, amellyel a helyzeteket kezeli. Méltatta a Tanács Főtitkárságának segítő szerepét is. Ugyanilyen fontos volt szerinte az, hogy nagyon jól együttműködött négy személy: Van Rompuy, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke és Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke.

A magyar elnökség tapasztalatának az az üzenete a jövő számára, hogy a trióelnökség működik. Lehet javítani, de jó rendszer”, mondta a miniszter, és hozzátette: „A spanyol és a belga elnökség nélkül a magyar elnökség nem érhette volna el azt, amit elért”.

Győri Enikő: a parlamentbarát elnökség

minden kérdésben eredményt ért el Ugyanezen a sajtóértekezleten Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügy államtitkára az Európai Parlamenttel való együttműködés fontosságát emelte ki: „parlamentbarát elnökségre törekedtünk, és nem féltünk nehéz kérdésekkel sem foglalkozni”. Az egyik legjobb példának a hatos jogszabálycsomagot hozta fel. Hozzátette: „azt mondanám, hogy minden kérdésben egyértelmű előrelépést értünk el”.

Kidolgoztuk azt a rendszert, amely garantálja a Parlament megfelelő szerepét” – mondta az államtitkár, és az elnökség nevében azt tanácsolta a következő, lengyel elnökségnek, hogy mindenki ragaszkodjon a Lisszaboni Szerződésben rögzített szerepéhez, és senki se lépjen azon túl.

Györkös nagykövet: az elnökség június 30-án éjfélig dolgozik

A sajtóértekezleten Györkös Péter nagykövet, Magyarország brüsszeli Állandó Képviseletének vezetője kijelentette, hogy „elégedettek lehetünk az eredményekkel”; a magyar elnökség a hátralévő néhány napban is intenzív munkát fog végezni számos kérdésben, elsősorban a horvát és az izlandi csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban. Kiemelte, hogy a magyar elnökség megbízatása június 30-én éjfélig tart.