A büntető ügyet 2011. májusában a Legfőbb Ügyészség ügyészi hatáskörbe vonta és a további eljárás folytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget jelölte ki.

Az MLSZ feljelentése nyomán vesztegetés bűntette miatt ismeretlen tettes ellen 2009. decemberében a Nemzeti Nyomozó Iroda előtt indult és a Fővárosi Főügyészség által felügyelt büntető ügyet – a közélet tisztasága elleni bűncselekményekhez kapcsolódó hatásköri szabályok 2011. áprilisában történt módosítására és az ezzel összefüggő szervezeti változásokra is figyelemmel – 2011. májusában a Legfőbb Ügyészség ügyészi hatáskörbe vonta és a további eljárás folytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget jelölte ki.

A Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Irodával szoros együttműködésben folytatja. 

Ennek keretében a Központi Nyomozó Főügyészség a Nemzeti Nyomozó Irodával közösen 2011. június 28-án összehangolt, nagyszabású akciót hajtott végre.

Az ügyészség és a rendőrség egyidejűleg 12 helyszínen tartott házkutatást, amely nyomozati cselekmények a legtöbb helyszínen eredményre vezettek, mivel az eljáró hatóságok számos tárgyi bizonyítási eszközt, okiratokat, elektronikus adathordozókat és nagy összegű (közel 100 millió Ft értékű!) külföldi fizetőeszközt foglaltak le. 

A közös akció során a főügyészség 7 személyt – 3 volt és jelenlegi futballistát és 4 futballbírót – vett őrizetbe, akiket még aznap gyanúsítottként hallgatott ki többrendbeli bűnszervezetben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és vesztegetés bűntette miatt. 

A megalapozott gyanú lényege szerint K. Zoltán 2010. évben egy olyan nemzetközi bűnszervezetnek lett a tagja – egyben magyarországi vezetője –, amelyet egy távol-keleti illetőségű személy irányított, és amelyben a vezető alatt közvetlenül elhelyezkedő szinten K. Zoltán mellet még négy fő szervező állt.

A bűnszervezet célja az volt, hogy szerte a világon a fogadó irodák által kínált labdarúgó mérkőzésekből kiválasszanak olyan mérkőzéseket, amelyeknél reális esélyük volt arra, hogy azok eredményét a velük kapcsolatban álló – vesztegetésre, és ezáltal a mérkőzések manipulálására hajlandóságot mutató – játékvezetők és játékosok segítségével befolyásolják, majd a megbeszéltek szerint ezen manipulált mérkőzések eredményére különféle fogadóirodákban fogadásokat kössenek, és a fogadó irodákat tévedésben tartva – jogtalan haszonszerzési céllal – nekik kárt okozzanak.

K. Zoltánnak, mint a bűnszervezet egyik fő szervezőjének a feladata az volt, hogy az un. „szindikátus” vezetője által kiválasztott vagy kiválasztásra jóváhagyott mérkőzéssel kapcsolatban szervezze meg a játékosok és/vagy a bírók megvesztegetését, helyszínre történő kiutazásukat, juttassa el hozzájuk a vezető által rendelkezésre bocsátott vesztegetési pénzt, egyben jelezze a vezetőnek, hogy az adott mérkőzés manipulálásával kapcsolatban a rábízott feladatot elvégezte.

Ennek megtörténte után a bűnszervezet vezetője a fogadóirodákban a beépített emberei segítségével az adott befolyásolt mérkőzésre több százezer eurós fogadásokat kötött.

Amennyiben a manipulált mérkőzés a kívánt és az általuk történt fogadásoknak megfelelő eredményt hozta, akkor a realizált tiszta haszonból a „szindikátus” valamennyi tagja (még az adott mérkőzés szervezésében részt nem vett tagja is!) egyenlő arányban részesült.

A fogadás kedvezőtlen kimenetele esetén a költségeket a szervezet egésze viselte. 

A közölt megalapozott gyanúk több nemzetközi – részben utánpótlás, részben felnőtt – válogatott mérkőzésre vonatkoznak, de a nyomozás – egyebek mellett – finnországi első ligás, valamint magyarországi bajnoki labdarugó mérkőzések manipulálására is kiterjed.

Az eddigi gyanúsításközlések 6 „megvett” mérkőzésre vonatkoznak, amelyek közül a bűnszervezet tagjai 4-et az általuk kívánt módon tudtak befolyásolni.

A „szindikátus” egy-egy mérkőzésnél a játékosok vagy a futballbírók manipulálására 40.000 és 85.000 Euró közötti összeget fordított.

A bűnszervezet egy-egy sikeresen manipulált mérkőzéssel összesen 400-600.000 Euróval károsította meg az érintett fogadóirodákat.

A gyanúsítottak tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését. A többségük megtagadta a vallomástételt és panasszal élt a kényszerintézkedésekkel és a gyanúsításközlésekkel szemben. 

A párhuzamosan több európai országra kiterjedő büntetőeljárást – amelyben részben az Interpolon, részben pedig az Eurojuston keresztül egyeztették az egyes nemzeti eljáró hatóságok a nemzetközi bűnszervezet felderítéséhez szükséges lépéseket – a Központi Nyomozó Főügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda széles körben, nagy erőkkel tovább folytatja, melynek során mind a gyanúsítások, mind a gyanúsítottak köre bővülhet.