Lezárta Horvátország az európai uniós csatlakozási tárgyalásait. A magyar és a horvát külügyminiszter csütörtök délután írta alá az utolsó négy tárgyalási fejezet lezárásáról szóló megállapodást, így Horvátország 2013. július 1-jétől lehet az Európai Unió 28. tagja.
A nyugat-balkáni ország további teljesítményének értékelésére kidolgozott ellenőrzési mechanizmus nem tartalmaz olyan szankciós lehetőséget, amellyel el lehetne csúsztatni a csatlakozás dátumát.
Két év múlva újabb taggal bővülhet az Európai Unió, az Európai Bizottság javaslata alapján ugyanis a tagállamok megállapodtak abban, hogy Horvátország 2013. július 1-jén válhat az EU 28. tagjává. Mindezt a magyar EU-elnökség utolsó napján közölte Martonyi János külügyminiszter, miután a horvát kollégájával tartott utolsó kormányközi konferencián lezárta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait.
A tárcavezető történelminek nevezte június 30-át, a horvát csatlakozási folyamatot pedig hitelesnek, gyorsnak és sikeresnek titulálta. Martonyi János felidézte az Európai Tanács június 23-24-i döntését, amely szerint lehetővé kell tenni, hogy Horvátország még 2011-ben aláírhassa a csatlakozási szerződést.
Az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja szerint is történelmi tettet hajtott végre Zágráb, „a 2005 októbere óta tartó tárgyalási folyamatnak ma beérett a gyümölcse” – mondta Stefan Füle, hozzátéve, hogy a testület nem volt engedékeny Horvátországgal szemben, szigorúan számon kérte azokat az intézkedéseket, amelyeket az EU a 35 tárgyalási fejezetben kért.
A cseh EU-biztos elmondta, a folyamat lezárásából elsősorban a horvát állampolgárok profitálhatnak, főként az átláthatóbbá vált igazságügyi és közigazgatási rendszeren keresztül. Stefan Füle ezzel a csatlakozási tárgyalások legrázósabb pontjaira célzott.
A bővítési biztos szerint Horvátország majdani csatlakozása erős üzenetet is jelent a Nyugat-Balkán országainak: „ha valaki teljesíti a feltételeket, az ajtó mindenki előtt nyitva áll” – mondta Stefan Füle.
A horvát külügyminiszter elmondása szerint az év elején még nem bízott abban 100%-osan, hogy sikerül lezárni a tárgyalásokat június 30-ig. Gordan Jandrokovic azt mondta, Zágráb az elmúlt hat évben kemény tárgyalásokat folytatott. Felidézve a horvát kormányfő június 24-i szavait, üzent a horvát teljesítmények hitelessége miatt aggódó tagországoknak: a végrehajtott reformok visszafordíthatatlanok, Horvátország nem tér le arról az útról, amelyen elindult.
Üzent a Nyugat-Balkán országainak is, felkérve őket, hogy kövessék a horvát példát, egyben igyekezett őket megnyugtatni, hogy a csatlakozásuk után is bővítéspártiak lesznek, és nem fogják blokkolni az EU-tagságra aspiráló országok majdani csatlakozását.
Az utolsó, sorrendben 13. tárgyalási fordulóban négy fejezetet zárt le az EU és Horvátország. A versenypolitikai dosszié kitárgyalása során az Európai Bizottság is úgy látta, hogy Zágráb hitelt érdemlően hajtotta végre a szükséges privatizációt, és alakította át a hajó- és acélipar szerkezetét, hogy az megfeleljen az Európai Unió versenyjogi előírásainak. Gordan Jandrokovic külügyminiszter ennek kapcsán megjegyezte, hogy Jadranka Kosor horvát kormányfő a jelentős népszerűségvesztést is vállalta, amikor „a mielőbbi EU-csatlakozás érdekében többezres létszámcsökkentést is igénylő döntéseket hozott meg”.
A „legrázósabb” igazságügyi fejezet kapcsán a külügyminiszter azt mondta, „a horvát igazságszolgáltatási rendszer sokkal erősebb, és egységesebb lett, a kéréseknek megfelelően együttműködünk a hágai Nemzetközi Törvényszékkel, és a korrupcióellenes harc is sikeres volt”.
A költségvetési fejezetben egyéb más mellett az volt a nagy kérdés, hogy a 2007-2013 közötti pénzügyi tervezési időszakban rendelkezésre álló forrásokból mennyi pénzt kaphat Horvátország. Mindezt csak a folyamat legvégén tudta meghatározni az EU. Stefan Füle bővítési EU-biztos közölte, 2013. július 1. – december 31. között Brüsszel 687,5 millió eurót bocsát Horvátország rendelkezésére.
A 2014-2020 közötti időszak uniós költségvetésének javaslatát egy nappal korábban, szerda este mutatta be az Európai Bizottság, a keretet viszont még 27 tagállamra számolták ki, és nem is tartalmaz bővítéssel kapcsolatos tételeket a büdzsétervezet. Stefan Füle ezzel kapcsolatban elmondta, szándékosan nem terveztek előre biztosan nem kiszámolható tételeket a keretbüdzsébe, „ha megvalósul a csatlakozás, akkor gondoskodunk majd a megfelelő források biztosításáról” – mondta a biztos.
A BruxInfónak nyilatkozó tanácsi források szerint ez nem lesz olyan egyszerű, a keretszámok meghatározása után ugyanis „máshonnan kell majd elvenni pénzt ahhoz, hogy 2014-2020 között Horvátország EU-tagként megkaphassa majd a neki járó fejlesztési pénzt”.
Az utolsó, „egyéb ügyek” fejezetben pedig legfőképpen arról az ellenőrzési mechanizmusról tárgyaltak a tagállamok Horvátországgal, amellyel az EU ellenőrizni kívánja Zágráb további erőfeszítéseit. Merthogy Horvátország egyelőre nem dőlhet hátra, a jelenlegi felkészültségi szintet ugyanis fenn kell tartania, és bizonyos területeken még növelnie is kell a 2013. július 1-jére tervezett csatlakozásig. Minderre utalt Stefan Füle is, aki azt mondta, „Horvátországnak most vissza kell mennie, és folytatnia a munkát, hogy az összes feltételnek megfeleljen a csatlakozásra”.
A bővítést hagyományosan ellenző tagállamok többször is kísérletet tettek egy – az ilyenkor megszokottnál – jóval szigorúbb monitoring mechanizmus megalkotására, voltak olyan tárgyalások is, amikor Franciaország a csatlakozás utáni időszakra is kiterjesztette volna az ellenőrzési időszakot, visszaidézve ezzel a román és a bolgár EU-csatlakozást: a 2007-ben az EU-ba lépett két országot ugyanis még a mai napig is ellenőrzi az Európai Bizottság.
A bővítési EU-biztos azt mondta, a Horvátországnak elfogadott ellenőrzési rezsim semmilyen speciális elemet nem tartalmaz, a testület igyekezett a korábban már többször alkalmazott monitoring-rendszert javasolni. Az egyetlen kivétel, hogy ez most kiterjed az igazságügyi reformok végrehajtásának folyamatos ellenőrzésére. Egy magas rangú tanácsi forrás a BruxInfónak azt mondta, „ha Horvátország ugyanúgy teljesít, ahogyan eddig, akkor elkerülheti majd a szankciókat, amit előrevetít az ellenőrzési mechanizmus”.
Bekerült viszont a végleges szövegbe, hogy „a Bizottság javaslatára a Tanács meghozza a megfelelő intézkedéseket, amennyiben Zágráb teljesítménye nem lesz megfelelő 2013. július 1-jéig”. Uniós tisztviselők értelmezése szerint viszont a Horvátországgal szemben alkalmazható szankciók tárában nincs benne a csatlakozás idejének elhalasztása, holott korábban több tagállam kilátásba helyezett ilyen jellegű büntetőintézkedéseket, tehát ezt a mondatot nem lehet akképp értelmezni, hogy megvan a jogalap a csatlakozás időpontjának elcsúsztatására.
Horvátország uniós csatlakozási szerződését az Európai Tanács előírásának megfelelően az év végéig kell aláírni, majd az Európai Bizottság előzetes számításai szerint másfél év alatt mind a 27 uniós tagállam nemzeti parlamentje ratifikálhatja a horvát csatlakozási szerződést. 2013. július 1. előtt viszont a horvát állampolgároknak még népszavazáson is meg kell erősíteniük, hogy az Európai Unió tagjává szeretnének válni.
A korántsem formális aktus azért lesz kritikus, mert Ante Gotovina, a boszniai horvátok egykori parancsnokának hágai elítélése nyomán komoly EU-ellenes hangulatba került a horvát lakosság. Gordan Jandrokovic azt ígérte, az EU népszerűségi mutatója Horvátországban felfelé fog menni, a népszavazáson pedig reményei szerint kétharmados támogatottsággal voksolnak majd a horvát állampolgárok az EU-csatlakozásra.
