A Tanácsadó Testület 31/2011. (IX. 26.) sz. állásfoglalása a hiradiotaxi.hu regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz (876/2011 sz. ügy) tárgyában.

A Tanácsadó Testület előtt a fenti ügyszámon bejelentett panaszt a Tanácsadó Testület megvizsgálta, a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben megtárgyalta, majd a SZESZ szerinti szavazási rendben, a szavazó tagok egységes tag “igen” szavazatával, különvélemény csatolása nélkül elfogadta a Testület többségi véleményét kifejező jelen eseti Állásfoglalást.

 

A hiradiotaxi.hu domain név a HI Rádio Taxi Kft. számára delegálható.

 

Indokolás

 

A Panaszos, Rádiótaxi Kft., az S.B.G.K ügyvédi iroda útján terjesztett elő panaszt az igénylés ellen. Előadta, hogy álláspontja szerint az igénylés jogsértő, mert a Rádiótaxi Kft. jogelődjein keresztül több mint 25 éve nyújt személyszállítási szolgáltatást. Álláspontja szerint az igénylés megtévesztő (és ezáltal jogellenes), mert a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII törvény 2., 6. § továbbá a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 77. § rendelkezéseit sérti. A Panaszos egy internetes portálról letöltött cikkel igazolta, hogy közismert Magyarországon, és egy fúzió révén az egyik legnagyobb vállalkozás 2011. óta. Hivatkozott továbbá arra is, hogy társaságának honlapja a www.radiotaxi.hu oldalon érhető el.

 

A Panaszolt fenntartotta igénylését, de nem terjesztett elő érdemi védekezést.

Az üggyel kapcsolatban a Tanácsadó Testület (TT) utal arra a nyilvános információra, hogy a „rádió taxi” védjegy és elnevezés tekintetében jogvita van folyamatban, és a HI Rádiotaxi Kft. egyik tulajdonosa épp az a magánszemély, akinek a javára a „rádió taxi” ábrás megjelölés bejegyzésre került, és aki jogvitában áll a Panaszossal. A TT hangsúlyozza azonban, hogy nem kíván a két fél jogvitájában állást foglalni, kizárólag arról dönt, hogy az igénylés teljesíthető-e, illetőleg valóban felmerül-e megtévesztés lehetősége, vagy a névviselési jog sérelme. Mivel a Panaszos az ügyben nem csatolt álláspontját igazoló bírósági iratokat, az ügyben a TT csak a rendelkezésre álló információkra korlátozta a döntését.

A TT gyakorlata és határozott álláspontja szerint önmagában nem megtévesztő, ha egy társaság a saját, bejegyzett és társasági jogi értelemben védelmet élvező elnevezését használja az interneten.

A jogszerűséget tekintve a TT-nek általában nincs módja arra, hogy a névválasztás jogát felülvizsgálja a Cégbíróság által bejegyzett cégek esetében. A TT vizsgálata ezért ezekben az esetekben arra terjed ki, hogy mikor válik esetleg joggal való visszaéléssé az olyan tudatos névválasztás, amikor szándékosan és kizárólag a domain név igénylése miatt kerül sor cégalapításra. A TT – az átalakuló bírósági gyakorlatra is figyelemmel – úgy véli, hogy alanyi jog fennállása esetén, a vita eldöntése céljából általában nem mérlegelhetőek a felek érdekei, még abban az esetben sem ha az adott ügyben valamelyik fél érdeksérelme valószínűsíthető. A vita szempontjából ugyanis az alanyi jog fennállása a döntő, a jog feladata pedig, hogy az alanyi jog gyakorlását lehetővé tegye. A joggal való visszaélés csak a jog gyakorlása kapcsán merülhet fel, mint az alanyi jog törvény által nem támogatható módon történő gyakorlása.

Jelen esetben alanyi jog a névviselés, névhasználat joga, amelyet az eddigi domain regisztrációs szabályozás maradéktalanul támogatott. Lehet, hogy ennek a jognak gyakorlása más számára érdeksérelemmel jár, de önmagában ez az érdeksérelem nem mérlegelhető, különösen akkor, ha a domain igénylés a domain regisztrációs eljárás alapján szabályosan történt. Emiatt a domain regisztrációs eljárásban a TT nem tudja önmagában jogellenesnek tekinteni azt az esetet, ha valaki céget alapít, és ez alapján domaint igényel, ez olyan alanyi joga, amit a jog támogatni rendel.

Más kérdés, ha a vitában érdekelt felek alanyi jogai ütköznek (névviselés joga, védjegy, kereskedelmi név stb.) Ezzel kapcsolatba a TT megjegyzi, hogy eljárása az ilyen jogviták elbírálására nem mindig alkalmas, ez adott esetben hatósági vagy bírósági eljárást igényel, mivel a korrekt döntéshez a tényállás kellő felderítése, és megfelelő bizonyítás stb. szükséges. A TT elé kerülő adatok nem mindig alkalmasak az ügy teljes megismerésére, ezért a TT az alanyi jog megléte esetén, csak az eljárásban szereplő adatok alapján különösen indokolt, vagy nyilvánvaló esetekben utasítja el a domain igényt.

A fentiekre tekintettel a Tanácsadó Testület állásfoglalása, hogy a domain név a Panaszolt részére delegálható azzal, hogy tájékoztatja a Panaszoltat, hogy bár joga van a cégnevével azonos elnevezés domain névként történő használatához, de a használat során figyelemmel kell lennie a jóhiszemű domain használat követelményeire, ellenkező esetben a domain név döntnöki eljárás keretében visszavonható tőle.

Jelen Állásfoglalást a Tanácsadó Testület egyhangúlag fogadta el, különvéleményt egyik Testületi Tag sem kívánt csatolni. Az Állásfoglalás szövege a Tanácsadó Testület weboldalán teljes terjedelmében közzétételre kerül.