A biztonságpolitika legfontosabb kérdéseiben alapvető egyetértés van a magyar parlamentben, “van egyfajta egységes álláspontunk” – mondta Balla Mihály (Fidesz) , az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a NATO új stratégiai koncepciójának végrehajtásáról Budapesten rendezett csütörtöki nemzetközi konferencián.

A képviselő – aki egyben a NATO parlamenti közgyűlésében a magyar delegáció vezetője – azt mondta, bár Afganisztán ügyében vannak viták, a NATO-feladatok ellátásában, a terrorizmus elleni küzdelemben konszenzusról lehet beszélni.

Balla Mihály arról beszélt, hogy az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i merénylet óta teljesen megváltozott a gondolkodásmód a katonapolitikáról, “hiszen egy aszimmetrikus háborúban nagyon nehéz azt mondani, hogy minden feladat a katonáké”. Sokkal szélesebb együttműködést kell kialakítani, az atlanti szervezet egy éve Lisszabonban elfogadott új stratégiai koncepciója arról is szól, hogy ezt milyen keretek között, milyen célok és feladatok alapján kell megvalósítani – emelte ki.

Rámutatott, hogy ebben az aszimmetrikus háborúban, a sokszor láthatatlan ellenféllel szembeni védekezésben kiemelt jelentőségű a titkosszolgálati együttműködés és a felderítés.

“Első helyre tesszük a közös védelmet, és kiemelten fontosnak tartjuk a különböző nemzetközi szervezetek együttműködését” – mondta. Hozzáfűzte, hogy a NATO-nak együtt kell működnie az ENSZ-szel és az Európai Unióval, hiszen sok feladatot átvesznek egymástól. “Nem ártana, ha a NATO és az európai uniós intézmények még szorosabbra fűznék kapcsolatukat” – mutatott rá.

Arról is szólt: bár sok ország arra törekszik, hogy ne növelje védelmi kiadásait, “azt tudnunk kell, hogy a jövőben az eddig elkezdett feladatainkat végig kell vinnünk és meg kell tartanunk”.

Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagja, az MSZP frakcióvezető-helyettese a NATO új stratégiai koncepciójának végrehajtásával kapcsolatban úgy ítélte meg: “egészében nem rossz a mérlegünk, ugyanakkor annyira nem is jó, hogy teljesen nyugodtak lehetnénk”.

Azt mondta, hogy a koncepcióban felvázolt három fő területen, a kollektív védelemben, a válságkezelésben és a kooperatív biztonságban sikerült eredményeket elérni, de, mint megjegyezte, “többé-kevésbé biztosítottuk a nemzetközi biztonságot és nyugalmat, de csak többé-kevésbé”.

A politikus kifejtette, hogy “a globális kihívások a mindennapi életünkig elérnek”, a fenyegetettség nem áll meg a nemzeti határoknál, ezért az embereknek el kell mondani, miért is fontos például a terrorizmus elleni küzdelemre pénzt áldozni. Hozzátette, ez utóbbi harcot nem elég egy-egy európai országon belül meghirdetni, hanem adott esetben Irakig és Afganisztánig is el kell menni.

Mariot Leslie nagykövet – Nagy-Britannia állandó képviselője az Észak-atlanti Tanácsban – azt mondta, hogy a NATO észak-afrikai küldetése hét hónapig tartott, a napokban zárult le; egyaránt siker volt a líbiai nép számára – megbuktatták a diktátort, “aki 42 éven át terrorizálta őket” – és a nemzetközi közösség számára.

Az akció azonban mindenekelőtt a NATO politikai sikere volt, ugyanakkor katonai sikert is jelentett, hiszen nem volt még példa ekkora pontossággal és gondossággal végrehajtott műveletekre. Utalt a precíziós légi csapásokra, arra, hogy minimálisra szorították az emberi veszteséget és az infrastrukturális károkat, és mint mondta, a NATO-erők nem szenvedtek áldozatot. Hangsúlyozta, hogy az észak-afrikai küldetésben valamilyen módon minden NATO-tagállam részt vett, a feladatot végrehajtották.