A román minisztert is meglepte, hogy spanyol kezdeményezésre az általános ügyek tanácsának keddi ülésén röviden megvitatták az országban kialakult belpolitikai helyzetet. Közben nő az esélye annak, hogy elhalasztják a szeptemberre tervezett döntést Románia Schengen-tagságáról.
Spanyol kérésre az általános ügyek tanácsa kedden kitért a romániai belpolitikai helyzetre és a szocialista-liberális kormány EU-szinten politikai botrányt kirobbantó intézkedéseinek visszavonására.
A román kérdés napirendre tűzése értesülésünk szerint még Leonard Orban román Európa-ügyi államtitkárt is meglepte, hiszen előzőleg semmi jele nem volt annak, hogy a téma kedden a Tanács elé kerülhet. Ez a második eset, hogy a Tanács egy tagállam ellentmondásos döntéseivel foglalkozik ilyen szinten: korábban Benelux-kezdeményezésre a magyar kormány ténykedése is téma volt, még ha napirenden kívül is. Bár bizonyos információk szerint a magyar ügyben különösen nagy aktivitást mutató szocialista párti luxemburgi külügyminiszter, Jean Asselborn most a Ponta-kormány esetében hasonló kezdeményezést fontolgatott, az végül a jobboldalról, a spanyol kormány révén érkezett. A BruxInfónak nyilatkozó források vélelmezték, hogy a téma exponálásáról az előzőleg Brüsszelben tartott néppárti ülésen születhetett döntés, és a minden gyanú fölött álló Madrid vállalhatta magára a „frontember” szerepét.
Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke értesülések szerint úgy fogalmazott, hogy úgy tűnik, hogy „Románia sínen van”, pozitív jelek vannak, de a végleges értékelésnek még nem jött el az ideje. Mindez utalás arra, hogy Victor Ponta kormánya Brüsszel megítélése szerint eddig a Bizottságnak tett ígéretének szellemében járt el. A Bizottság 11 pontban fogalmazta meg követeléseit Bukaresttel szemben az alkotmánybíróság hatásköreinek visszaállításától kezdve az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartásáig.
Ezzel még nem ért véget a román „kanosszajárás”, mert értesülések szerint nem egy tagállam egyelőre informálisan azt pedzegeti, hogy szeptemberben halasszák el a döntést Románia (és Bulgária) Schengen-tagságáról. A hivatkozási alap az lenne, hogy a Bizottság decemberre ígéri jelentését arról, hogy a Ponta-kormány miként hajtotta végre Brüsszel kéréseit az egyensúlyok és fékek rendszerének helyreállítására. Bár a két ügy formailag egyáltalán nem függ össze, nyilvánvaló, hogy a jelentés kapóra jöhet azoknak a tagállamoknak (például a románok egy évvel ezelőtti csatlakozását megvétózó hollandoknak), amelyek nem bíznak abban, hogy Románia képes lesz hatékonyan őrizni Schengen külső határait.
Mások szerint azonban Románia és Bulgária végső soron Görögország miatt bűnhődik, ugyanis a rosszul működő görög határőrizet miatt fennállna annak a veszélye, hogy ha valaki egyszer belép a hellén államba, akkor szárazföldön minden további nélkül eljuthat a schengeni térség legtávolabbi pontjára is. Mivel ilyen szárazföldi útvonal egyelőre nem létezik (egyetlen más Schengen-tag sem határos a görögökkel), ezért a bolgár és a román csatlakozás ilyen szempontból új helyzetet teremtene.
