Többek között a szegénységet, az igazságtétel elmaradását, a 2006-os őszi eseményeket és a fékek és ellensúlyok rendszerének meggyengítését nevezték a rendszerváltás óta eltelt két évtized mélypontjainak az emberi jogok napja alkalmából a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Független Rendészeti Panasztestület és a Hanns Seidel Alapítvány által Budapesten kedden rendezett konferencia résztvevői.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága elnöke szerint a rendszerváltás legsúlyosabb problémája emberi jogok és az emberi méltóság szempontjából is a társadalom elszegényedése.

A válság legnagyobb vesztesei a szegények. Az emberi méltóság legalább a fedélhez, az éjjeli menedékhez való jogot magában foglalja. A demokrácia és a jogállam mélypontja az a sajtóban mostanában napvilágot látott hír, amely szerint Magyarországon 20 ezer gyermek éhezik – jegyezte meg a jogvédő.

Péterfalvi Attila szerint a másik súlyos probléma a politikai, erkölcsi igazságtétel elmaradása. A politikai mélypont pedig a 2006 őszi aránytalan, indokolatlan rendőri erőszak.

A volt adatvédelmi biztos kiemelte a média felelősségét is: mint mondta, a sajtóban mindent felülír az anyagi érdekeltség és hiányzik a szakma etikai kódexe.

Egy évekkel ezelőtti állampolgári beadvány kapcsán – amely arra irányult, hazudhat-e a miniszterelnök – Péterfalvi Attila leszögezte: nem lehet az a válasz, hogy minden politikus hazudik. A szembenézés hiánya azt eredményezi, hogy marad a morális mélypont.

Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke azt emelte ki: az állami jogvédő szervek politikai akarat nélkül nem tudják ellátni feladataikat, ám a politikai akarat sajátos módon változik attól függően, hogy az adott politikai erő éppen kormányon, vagy ellenzékben van.

A civil jogvédő szerint az egyik mélypontot a 2006 őszi események jelentik, melyekről egyébként teljesen eltérő jobb és baloldali beszéd hallható: az egyik oldal csak a békés tüntetőkre emlékszik és nem szívesen beszél a 200 sebesült rendőrről, a feléjük meginduló tankról, a másik oldalon viszont nem értik mi a gond a lovasrohammal, az azonosító nélkül fellépő rendőrökkel és az összevert országgyűlési képviselővel.

Az emberi jogvédelem fény- és árnyoldalai 1990 óta Magyarországon című konferencián felszólalt Ulrich Kleppmann, a Hanns Seidel Alapítvány magyarországi képviselője, aki leszögezte: nem lehet eléggé megköszönni azt, hogy 1989-ben Magyarország az emberi jogok szellemében megnyitotta határait a keletnémet menekültek előtt.

Hozzáfűzte, hogy mindezt Nyugat-Európában 20 év után sokan hajlamosak elfeledni, arról cikkeznek, hogy Magyarországon veszélyben a demokrácia és a jogállam, és sokszor éppen azok írják ezt, akik a 2006-os őszi jogsértések idején hallgattak.

A korszellem inkább balról diktál, a vélemény számít és nem tények – mondta a Hanns Seidel Alapítvány magyarországi képviselője.