A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa tavaly 1,8 milliárd forintnyi bírságot szabott ki, ez a tízéves átlagnak felel meg, de várható, hogy kartellügyekben hamarosan megtöbbszöröződnek az eljárások – mondta Tóth András, a Versenytanács elnöke szerdán Budapesten.

Egy kartellügy átfutása – a felderítés és a szankcionálás – két-három évig tart. Miután 2011-ben a rendőrség állományából érkezőkkel jelentősen bővült a GVH “felderítési kapacitása”, várható a szankcionálások számának idei megugrása – tette hozzá az elnök. Tóth András Az Európai és a magyar versenyjog aktuális kérdései című, az Európai Vállalati Jogászok Egyesülete és a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda által rendezett konferencián tartott előadást.

Az elnök kifejtette: a válság miatt az Európai Bizottság előtt harmadával csökkent a fúziós ügyek száma, tavaly 283 volt. Magyarországon is hasonló arányú a csökkenés, a múlt évben 35 ilyen ügy volt. Ami nálunk jellegzetes, az az, hogy az ügyek 20 százaléka az állam vásárlásához kötődik.

A GVH felmérése szerint a kkv-k vezetőinek negyede nem hallott még a versenyjogról, ötödük pedig a sporthoz kötötte. A jogi tudatlanságnak is szerepel lehet abban, hogy a kartellügyek 73 százaléka, a fogyasztóvédelmi ügyek 81 százaléka származik ebből a szektorból.

Miután a kkv-k vezetői a könyvelőikre hagyatkoznak, velük vette fel a kapcsolatot a GVH, hogy rajtuk keresztül javítsa a versenyjog ismeretét – tette hozzá Tóth András.

Idén a helyi piacokat is vizsgálja a GVH. Olyan ügyekről van szó, mint például az autósiskolák egységesített tandíja vagy pedig a temetői árak elszabadulása.

A különleges magyar versenyjogi szabályok közül kiemelte Baki Julianna szakértő azt a szabályt, amely a vidékfejlesztési miniszter jogává teszi a döntést arról, hogy mentesítse bizonyos esetekben a mezőgazdasági terméket előállítókat a kartellezés gyanúja alól.