A hágai főügyész úgy látja, hogy a délszláv háborús bűnösök felelősségre vonására hivatott törvényszék joggyakorlata jelentős változáson ment át az elmúlt fél év alatt. Serge Brammertz attól tart, hogy emiatt a jövőben sokkal nehezebb lesz felelősségre vonni azokat, akik ugyan közvetlenül nem vettek részt a gyilkosságokban, de bizonyíthatóan támogató szerepet játszottak a törvénytelenségekben.

Fennállásának 20-ik évfordulóját ünnepelte múlt héten a délszláv háborús bűnök kivizsgálására létrehozott Hágai Nemzetközi Törvényszék, amelynek főügyésze hétfőn Brüsszelben csalódottságának adott hangot amiatt, hogy – szerinte – a bíróság az utóbbi hónapokban hozott felmentő ítéletei az éveken át követett joggyakorlattal való szakítást tükrözik.

A belga Serge Brammertz konkrétan két szerb vádlottakat érintő felmentő ítéletre célzott. Közülük az utóbbi éppen három nappal ezelőtt született, amikor a törvényszék bizonyítékok hiányában felmentette a milosevicsi szerb titkosszolgálat két egykori ügynökét.

A Sztanisics-Szimatovics perben hozott felmentő ítélet a hágai főügyész szerint egy, a bírók által alkalmazott új kritériumról, szavai szerint „különleges irányról” tanúskodik. Ennek lényege, hogy még ha megdönthetetlen bizonyítékok is támasztják alá a vádlottak felelősségét a civilek ellen elkövetett háborús bűnökben és a nekik felrótt bűncselekményekben, nem ítélhetők el akkor, ha nem bizonyítható, hogy konkrét ügyekben ők adták ki a parancsot a törvénytelenségekre.

Brammertz csalódottnak mondta magát a bírák új megközelítése miatt, ami szerinte egyértelműen eltér az éveken át követett joggyakorlattól. A főügyész attól tart, hogy ez jövőbeni ügyekre is hatással lehet, és a jövőben nehezebb lesz majd felelősségre vonni azokat, akik támogató szerepet játszottak a bűncselekményekben, noha konkrét ügyekben nem bizonyítható, hogy szerepet játszottak.

A 2008 óta posztján lévő hágai főügyész nem az egyetlen, aki megrökönyödve fogadta a felmentéseket: Carl Bildt svéd külügyminiszter a legutóbbi ítéletek után twitterén azt írta, hogy „egyre kevésbé érti a hágai bírósági ítéletek logikáját és következetességét”.

A két egykori szerb titkosszolgálati ügynök ügyében hozott ítélet indoklásában egy korábbi ügyre (Perisics-per) is direkt hivatkoztak, ami ugyancsak annak a jele, hogy a megközelítés gyökeret vert a bírák gondolkodásában. Brammertz hozzátette, hogy nem kívánja bírálni a törvényszéket, csupán azt jelzi, hogy nem ért egyet ezekkel az ítéletekkel.

A főügyész arra is emlékeztetett, hogy a két legfontosabb per jelenleg is zajlik, Radovan Karadzic, a boszniai szerbek egykori politikai vezetője és Ratko Mladic, a boszniai szerbek egykori katonai vezetője, a srebrenicai mészárlás fő felelőse ellen. Brammertz várakozása szerint az első per év végéig, a második pedig jövő év végéig zárul majd le. Arra számít, hogy a lehetséges fellebbezéseket is beleértve 2015-2016 tájékán születhetnek meg a végleges ítéletek.

Ezeket azonban már nem a Hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) bonyolítja majd le, ugyanis az ENSZ Biztonsági Tanácsának korábbi döntése alapján a 2013. júliusa utáni beadványok tárgyalása már az úgynevezett reziduális (maradvány) bíróságok feladata lesz, amelyek a volt jugoszláv tagállamokban működnek.

A törvényszék 20 éve alatt 161 személy ellen emeltek vádat háborús bűnök miatt, több ellen, mint más nemzetközi bíróságokon együttvéve.