Újraszabályozta az Országgyűlés hétfőn, kormánypárti szavazatokkal a parlamenti választási kampányok finanszírozását. Az állam a jövő évi választások előtt az egyéni képviselőjelölteket és a listát állító pártokat is támogatja majd: az előbbieket egymillió forinttal, a pártokat pedig – ha minden egyéni körzetben állítanak jelöltet – ezen felül maximum 600 millióval. Az egyéni jelöltek legfeljebb ötmillió forintot költhetnek kampányra.
A jelölteknek az államkincstár egy kártyát ad kampányköltségeik fedezetére, amelyről készpénzt nem vehetnek fel, és csak számla ellenében juthatnak hozzá pénzhez. A kiadásokkal az eredmény jogerőre emelkedése után 15 napon belül el kell számolniuk, ezt a kincstár ellenőrzi. Aki nem vagy nem megfelelően nem számol el, az a felvett támogatás legfeljebb kétszeresét köteles visszafizetni.
Annak a jelöltnek, aki nem kapta meg a szavazatok legalább 2 százalékát, vissza kell fizetnie a felvett állami támogatást.
A minden választókerületben jelöltet állító pártok 597 millió forint kampánytámogatásra jogosultak. A legalább 80 egyéni körzetben jelöltet állítók 448, a választókerületek felében induló pártok 299, míg a körzetek negyedében egyéni jelöltet állító pártok 149 millió forintot kapnak. A közös listát állító pártok egynek számítanak, a támogatás elosztásáról nekik kell megállapodniuk.
A pártok összesen legfeljebb 995 millió forintot fordíthatnak a választási kampányra, ha minden körzetben állítottak egyéni jelöltet.
A jelölteknek és a jelölő szervezeteknek a választás után két hónapon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hozniuk a támogatások összegét, forrását és a felhasználás módját.
A kormányoldal eredeti terveivel szemben mégis kaphatnak működési támogatást a pártok jövőre is a központi költségvetésből, a Fidesz-KDNP ugyanis elfogadta az MSZP erre irányuló módosító javaslatát. Ennek mértékéről szokás szerint a költségvetésben rendelkeznek majd.
Újdonság, hogy más államtól, jogi személyektől, külföldiektől és névtelen adományozótól nem fogadhatnak el támogatást a pártok.
A nemzetiségi listát állító nemzetiségi önkormányzatok együttesen csaknem 300 millió forint költségvetési támogatásra jogosultak a választási kampányban. Az egyes önkormányzatoknak járó összeget a Nemzeti Választási Bizottság határozza meg.
Szeptembertől nem tartanak időközi parlamenti választásokat
Idén szeptember 1-jétől a jövő tavaszi általános választásig nem tartanak időközi országgyűlési képviselőválasztást – döntött a parlament hétfőn a kormánypártok javaslatára.
A választási eljárási törvény módosítását a Fidesz-KDNP támogatta, az MSZP nemmel szavazott, a Jobbik-frakció tartózkodott.
A fideszes Gulyás Gergely az időközi választások szüneteltetését azzal magyarázta, hogy a parlamentnek külön kellene döntenie a választókerületek meghatározásáról, így ha a nyári szünet után üresedik meg egy mandátum, leghamarabb októberben vagy novemberben lehetne megválasztani az új képviselőt, akinek februárban véget is érne országgyűlési munkája.
Az új, most elfogadott eljárási szabályok szerint a Nemzeti Választási Iroda a voksolást megelőző időszakban honlapján naponta közzéteszi a névjegyzékkel, majd a szavazással és a választás eredményével összefüggő közérdekű adatokat, köztük a levélben szavazók névjegyzékére és a külképviseleti névjegyzékre feliratkozók számát.
Levélben csak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok szavazhatnak majd, az itt élő, de külföldön tartózkodó szavazópolgárok a külképviseleteken adhatják le voksukat. Gulyás Gergely ezt zárószavazás előtti javaslatában úgy indokolta: visszaélésekhez vezethetne, ha a magyarországi lakcímmel rendelkezők is szavazhatnának levélben, nem lehetne ugyanis megállapítani, hogy ezt igénylő belföldi magyar állampolgár tényleg a lakóhelyén kívül tartózkodik-e a szavazás időpontjában.
A Nemzeti Választási Bizottság tagjai nemcsak betekinthetnek a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók névjegyzékébe, hanem össze is vethetik azt más dokumentumokkal, például a névjegyzékbe vétel iránti kérelmekkel és az állampolgársági okiratok nyilvántartásának adataival.
Ugyancsak a levélben leadott szavazatokkal összefüggő változtatás, hogy a választási bizottság tagjai és a megfigyelők a szavazási iratok ellenőrzésének teljes folyamatát figyelemmel kísérhetik. Ekkor a sajtó is jelen lehet, de csak úgy, hogy személyes adatok nem sérülnek. A megfigyelők és a sajtó a levélben leadott szavazatok számlálásának teljes folyamatát is figyelemmel kísérhetik.
A kormánypártok lehetővé tették azt is, hogy az országos listát állító pártok öt megfigyelőt bízzanak meg azzal, hogy a Nemzeti Választási Irodában ellenőrizzék a szavazási iratokat és a voksok összeszámlálásának törvényességét.
Az előterjesztő fideszes Gulyás Gergely korábban azt mondta, hogy a Transparency International, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és más jogvédő szervezetek felvetései alapján iktattak többletgaranciákat a törvénybe.
Zárószavazás előtt módosítottak a választójogból való kizárás szabályain is. Az eredeti javaslat szerint nemcsak a gondnokság alá helyezéskor vagy annak felülvizsgálatakor lehetett volna kizárni valakit a választójogból a belátási képesség hiánya, illetve korlátozottsága miatt, hanem attól függetlenül is. Ez a lehetőség megszűnik.
Lehetővé tették azt is, hogy a gondnokság alatt álló, a választójog gyakorlásából kizártak választójogának megállapítására irányuló bírósági eljárások soron kívül folyhassanak le.
A módosítással döntöttek az önkormányzati választások lebonyolításával összefüggő szabályokról is. Meghatározták az egyéni választókerületek kialakításának rendjét, előírva, hogy azok összefüggő területet alkossanak, a választásra jogosultak száma pedig megközelítően azonos legyen.
Az egyéni listás és az egyéni választókerületi jelölt, valamint a polgármesterjelölt állításához szükséges ajánlások számát a helyi választási iroda vezetője, a főpolgármester-jelölt, valamint a megyei lista állításához szükséges ajánlások számát a területi választási iroda vezetője állapítja meg nagyjából két hónappal a választás előtt.
Az egyéni és az egyéni listás jelölteket, a polgármesterjelöltet és a főpolgármester-jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 27. napon kell bejelenteni. A pártok kompenzációs listáit, illetve a megyei és a fővárosi listáit egy nappal később.
