Rétvári Bence szerint jóval pontosabbá vált a közszféra korrupciós veszélyeit tartalmazó térkép az Állami Számvevőszék (ÁSZ) idei felmérése után, amely negyven százalékkal pontosabb képet nyújt arról, hogy az egyes közintézményekben hol kell jobban odafigyelni a korrupciós kockázatokra.
A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára elmondta, hogy az ÁSZ idén megismételte integritásfelmérését, és a 155 kérdésből álló elektronikus kérdőívet a korábbiakhoz képest mintegy 40 százalékkal több költségvetési szerv töltötte ki. A beérkezett több mint 1400 kérdőív válaszait a számvevőszék feltölti az általa kidolgozott térképes rendszerbe, ahol így megjelennek az egyes szervezetek korrupciós veszélyeztetettségére és az ellenőrzések szintjére vonatkozó adatok.
Rétvári Bence szerint jól látható, hogy a közigazgatás minden szintjén újabb és újabb innovációk jelennek meg a korrupció elleni küzdelemben azáltal, hogy az egyes közintézmények és hivatalok testre szabott új eszközöket hoznak létre. Kiemelte továbbá, hogy az ÁSZ-nak több szervezet jelezte rendszeres együttműködési szándékát, ami lehetővé teszi a korrupciós kockázatok változásának folyamatos nyomon követését.
Mint kifejtette: a kormány által meghirdetett Nyílt Kormányzati Együttműködés akcióterv fontos eleme volt, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium támogatja az ÁSZ integritásfelmérését. Navracsics Tibor miniszter a költségvetési szerveknek küldött személyes levélben hívta fel a közigazgatási szervek vezetőinek figyelmét a felmérésben való részvétel fontosságára, a tárca szakértői pedig az ÁSZ informatikai rendszerének és kérdőívének tesztelésével segítették a munkát.
Rétvári Bence elmondta: az elmúlt egyéves időszakban több olyan intézkedés történt, amely következtében nőtt a szervezetek átláthatósága és a korrupcióval szembeni ellenálló képessége. Az integritástanácsadók kijelölésével szervezeti szinten is megjelentek a jó szervezeti működésért felelős tanácsadók, a kormánytisztviselői hivatásetikai kódex elfogadásával pedig a kormánytisztviselők és a velük kapcsolatba kerülő állampolgárok, vállalkozások számára is világosabbá váltak a munkavégzése vonatkozó követelmények. A korrupciómegelőzési program keretében integritásmenedzsment, valamint hivatásetikai és integritás-tananyagokat fejlesztettek ki és teszteltek – sorolta az államtitkár, aki szerint további bizakodásra adnak okot a szervek egymás közötti, valamint nemzetközi együttműködési programjai.
Felidézte azt is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) idén január elsején hatályba léptette a hivatásetikai normákat tartalmazó etikai szabályzatát, amely létrehozta a szervezet irányításától függetlenül működő, választáson alapuló etikai bizottsági fórumot az etikai tárgyú bejelentések kezelésére és az etikai vétségek kivizsgálására, az etikai normák egységes értelmezésére. Az etikai követelmények megsértésének észlelése esetén a munkatársak joga és kötelezettsége is bejelentést tenni az etikai bizottságnak, amely kapcsán őket semmilyen hátrány nem érheti. A bejelentő kérheti, hogy ne fedjék fel a személyét, illetve azt a tényt, hogy bejelentést tett az etikai bizottságnak.
A Közbeszerzési Hatóság közbeszerzési etikai kódexe március elsején lépett hatályba. A kifejezetten a közbeszerzési területre érvényes etikai kódex célja iránymutatást adni a közbeszerzési eljárások részvevőinek arról, hogy a közbeszerzési eljárások során miként tanúsíthatnak etikus magatartást – mondta Rétvári Bence.
A Honvédelmi Minisztérium nemzetközi programokban vesz részt, mint például a NATO Integritásépítés Program. Ennek keretében a kockázatok felmérésére önértékelési eljárást folytatnak le, belső és külső szervezet bevonásával kérdőíveket töltenek ki, miközben folyamatos a szakmai kapcsolat a NATO-parancsnokság korrupció elleni tevékenységet koordináló szervezetével.
Megalakult az Országos Bírósági Hivatal “bírósági integritás” elnevezésű munkacsoportja, amelynek célja a bírák és az igazságügyi alkalmazottak értékközpontú és feddhetetlen magatartásának védelme, a bírósági szervezet és igazgatás átláthatóságát elősegítő eljárások kidolgozása. A munkacsoport átfogó képet vázolt fel a korrupciós vagy diszkriminatív kockázatokat rejtő anomáliákról, hiányosságokról – ismertette az államtitkár.
Szólt arról is, hogy a rendőrség a korrupciómegelőzési program elfogadásáról szóló kormányhatározat alapján akciótervet készített, amelynek lényegi elemei közé tartozott egy új, a rendőri korrupciós cselekmények megelőzésével és visszaszorításával kapcsolatos feladatokról szóló ORFK-utasítás elfogadása. A július elsején hatályba lépett norma meghatározza a rendőri korrupciós cselekmény fogalmát, valamint a korrupció megelőzésével és visszaszorításával kapcsolatos feladatok típusait és azok kötelezettjeit, illetve az együttműködő állami partnereket. Emellett a rendőrség nagyszámú, részben a civil kontroll irányába ható, részben a rendőrség személyi állománya erkölcsi morálját megerősítő intézkedést, programot kezdeményezett. Ilyen a Rendőri Hivatás Etikai Kódexének kiadása, a zöldszámos telefonvonalak bevezetése panasztételhez, valamint a korrupciós jelenséggel szembeni zéró tolerancia igényének meghatározása – fejtette ki Rétvári Bence.
