A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) a biológiai kóroki tényezőkkel összefüggő munkakörülmények vizsgálatára indított országos ellenőrzést, amely során az ellenőrzött munkaadók 82 százalékánál talált valamilyen szabálytalanságot, csaknem 8000 munkavállalót érintően – közölte a hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága.
Az NMH kiemeli, hogy Magyarországon a foglalkozási megbetegedések jelentős részét teszik ki a vírusok, baktériumok, gombák, paraziták és egyéb biológiai kóroki tényezők által okozott betegségek. Mivel az utóbbi két évben – a régebbi időszakoktól eltérően – a foglalkozási megbetegedések többségéért a biológiai kóroki tényezők voltak felelősek, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága két hónapos, országos ellenőrzést rendelt el, amely a nyári időszakban zárult.
Az ellenőrzések a biológiai kóroki tényezőkkel összefüggő munkakörülmények vizsgálatára terjedtek ki 767 munkáltatót illetően, közülük 626-nál (az ellenőrzött munkahelyek 82 százalékánál) tapasztaltak valamilyen szabálytalanságot, amelyekben 7852 munkavállaló volt érintett.
Az országos ellenőrzés során közel 6 ezer munkaeszközt is vizsgáltak, amelyek közül minden tizediknél tapasztaltak hibát, hiányosságot a felügyelők – olvasható a közleményben.
A hatósági intézkedések a legtöbb – mintegy 4 ezer – esetben valamilyen hiányosság megszüntetésére irányultak. Munkavédelmi bírságot hat esetben, csak a dolgozók egészségét és biztonságát közvetlenül és súlyosan veszélyeztető munkáltatókkal szemben rótt ki a hatóság, összesen mintegy egymillió forint értékben.
Az ellenőrzések elsősorban azokra a munkáltatókra terjedtek ki, amelyeknél jelentős a munkavállalók biológiai veszélyeknek, fertőzéseknek való kitettsége. A biológiai kóroki tényezők általi veszélyek miatt többek között egészségügyi intézményeket, különböző laboratóriumokat, élelmiszer-előállító létesítményeket, szennyvíztisztítókat vizsgált a hatóság.
Rendszeresen, 10-ből 7 munkáltatónál visszatérő hiányosság volt az egyes biológiai tényezőkkel járó tevékenység kötelező bejelentésének elmulasztása. Az ellenőrzött munkáltatók 90 százaléka – néhány esetet kivéve – rendelkezett kockázatértékeléssel, noha harmaduk nem teljes körűen készítette el azt. A nagyobb intézmények, kórházak, jelentősebb létszámot foglalkoztató vállalkozások kockázatértékelései pontosabbak, alaposabbak voltak. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján a kockázatértékelések leginkább az állatmenhelyeknél, állattartással foglalkozó munkáltatóknál, állatorvosi rendelőket üzemeltetőknél hiányoztak.
Pozitívum, hogy a kockázatok csökkentése érdekében szinte mindegyik munkáltató törekedett a biológiai veszélyt jelentő anyagok, hulladékok szétszóródásának és a munkahelyről történő kikerülésének megakadályozására. A vizsgált munkáltatók igyekeztek a kockázatnak kitett munkavállalók számát a lehető legalacsonyabb szinten tartani, igaz ezt gazdasági okok is indokolták – írja az NMH.
A veszélyforrások ellen megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket az ellenőrzött munkáltatók zöme biztosította munkavállalói részére, egy-két esetet kivéve, például volt, ahol mechanikai hatások elleni védőkesztyűt alkalmaztak biológiai kóroki tényezők hatása ellen, illetve a biztosított egyéni védőeszköz nem rendelkezett biológiai kockázat elleni védelmi képességgel. Nem megfelelő védelmi képességű védőkesztyű használatával még diagnosztikai laboratóriumában is találkoztak a felügyelők.
Több munkahelyen, például humán egészségügyi intézménynél, élelmiszer előállító vállalkozásnál, szociális gondozó intézménynél, és hulladékszállító munkáltatónál kifogásolható volt a nem megfelelően kialakított öltöző, de sajnos sokszor hiányzik a munkavállalók készsége is, ha a személyi higiénia szabályairól van szó. Több munkáltató által biztosított zuhanyozó helyiség kihasználatlan, a dolgozók gyakran azokban a helyiségekben étkeztek, ahol a biológiai veszélyek fenyegették őket.
