A Kúria elnöke szerint fel kell lépni minden olyan nyilatkozattal szemben, amely alkalmas arra, hogy az eljárások befolyásolásának látszatát keltse.

Darák Péter az újonnan kinevezett bírósági fogalmazók, titkárok, bírák és bírósági vezetők számára rendezett ünnepségen csütörtökön Budapesten leszögezte: a bírák nem utasíthatók, más hatalmi ágak képviselői pedig nem fogalmazhatnak meg elvárásokat velük szemben.

A főbíró hivatkozott a Magyar Bírói Egyesület szerda este kiadott közleményére, amely név nélkül, de egyértelműen Rogán Antalnak, a Fidesz frakcióvezetőjének keddi videonyilatkozatára utalt. Az egyesület szerint más hatalmi ágak képviselői nem fogalmazhatnak meg nem jogerős bírósági döntésekkel szemben elvárásokat.

Rogán Antal kedden a Facebookon felháborítónak nevezte, hogy az első fokon ittas vezetésért elítélt szlovák nő a nem jogerős ítélet után előzetes letartóztatásból luxuskörülmények közötti házi őrizetbe került. A Fidesz-frakció nevében azt kérte a parlament alkotmányügyi bizottságának elnökétől és az igazságügyért felelős minisztertől, hogy vizsgálják ki a szabad lábra helyezés, a házi őrizet indokoltságát.

Csütörtökön új kollégái előtt Darák Péter a bírói hivatásról és általában az értelmiségi létről szólva kiemelte az igazsághoz és a tudáshoz való viszony, a felelősségtudat és az önbecsülés fontosságát.

A főbíró szerint igen nagy felelősséggel járó hivatás a bírói, amelynek nem egyszerűen a mesterfogásait kell megtanulni, hanem sajátos szemléletmódját, amelyet egyszerre jellemez az állampolgárok iránti felelősségtudat és empátia, valamint a tények feltárására törekvő, magát befolyásolni soha nem hagyó bírói magatartás.

A bíró értelmiséginek számít, értelmiséginek lenni pedig egyszerre tudás és jellem kérdése – hangsúlyozta Darák Péter.

A Kúria elnöke kiemelte a szilárd bírói öntudat fontosságát, amely szolgál, de nem kiszolgál: nem közömbös a bírósághoz forduló állampolgárok problémái iránt, de a befolyásolás látszatát is visszautasítja.

Darák Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a bíróságok feladata a jogérvényesítés, a konkrét jogviták, esetek eldöntésén keresztül a közjó szolgálata, ám ez nem áll ellentétben a jogtudomány művelésével. A magasabb ítélkezési szinteken – mindenekelőtt a Kúrián – szükség van a tudományos szemléletre a joggyakorlat egységesítése, az ítélkezés szakmai orientációja érdekében – tette hozzá.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy a harmadik hatalmi ágnak megfelelő ellensúlyt kell képeznie a törvényhozással és a végrehajtó hatalommal szemben. A bíráknak a tudás, a tisztesség és a pártatlanság mellett bátorsággal és méltósággal is kell rendelkezniük, hogy szembenézhessenek a munkájukat érő támadásokkal, méltatlan megjegyzésekkel – mondta.

Az elnök kiemelte: a bírói munka lényege és értelme az ügyfelek kiszolgálása. A bíró pedig nem elégedhet meg a jogszabályokkal, figyelnie kell a társadalmi környezetre, a jogtudomány eredményeire vagy éppen az uniós jogi környezetre is. A 21. század követelményeinek megfelelően működő igazságszolgáltatáshoz pedig nagy szükség van az új generációk lendületére – tette hozzá.

Az Országos Bírósági Hivatalban megrendezett csütörtöki ünnepségen az elmúlt egy évben újonnan kinevezett 95 bírósági fogalmazót, két titkárt, 38 bírót és tíz bírósági vezetőt köszöntötték.