Akár több hónapig is eltarthat, amíg megszületik az Európai Parlament hivatalos döntése a kémkedéssel vádolt Kovács Béla, jobbikos képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, vagy ennek megtagadásáról.Az EP jogi bizottsága az esetek túlnyomó részében kiadja a képviselőket, akik ellen hazájukban vádat emeltek. Kovács ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést.

Akár több hónapig is elhúzódhat az a parlamenti eljárás, amely a magyar hatóságok által kémkedéssel megvádolt Kovács Béla, jobbikos EP-képviselő mentelmi jogáról hivatott dönteni – derült ki csütörtökön parlamenti forrásokból.

Az Európai Parlament vezérkara csütörtökön kapta kézhez a magyar ügyészség május 12-i dátumú kérelmét, amelyben a Jobbik színeiben az EP-ben tevékenykedő képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri, a hivatalos vád szerint azért, mert Kovács állítólag az európai intézmények ellen kémkedett.

A képviselőtestület szabályainak értelmében az „eljárás” a kikérés hivatalos bejelentésével veszi kezdetét az Európai Parlament plenáris ülésén. Ennek legkorábbi időpontja július 1-3, ekkor tartja ugyanis alakuló ülését a május végi választások után felálló új Parlament. A bejelentést követően az eljárásrend értelmében a dossziét az EP jogi bizottságához továbbítják. Ez a testület a tervek szerint július 7-én tartja majd alakuló ülését, ez lehet tehát a legkorábbi időpont, amikor a magyar kérelemmel először foglalkozik. Ha nem tűzik napirendre az ügyet, akkor valószínűleg szeptember előtt már nem is kerül a grémium elé – mutatnak rá parlamenti források.

A jogi bizottság hasonló megkeresésekkor kijelöl egy jelentéstevőt, aki felveszi a kapcsolatot az illetékes tagállami hatósággal és zárt ajtók mögött meghallgatja az érintett képviselőt is, mielőtt ajánlással fordulna a jogi bizottsághoz. A raportőri jelentés az eljárást ismerők szerint lényegében egy kérdésre szorítkozik, jelesül arra, hogy kiadják-e vagy sem a képviselőt a bírósági eljárás lefolytatása céljából. A bizottsági szavazás után az ajánlás a plenáris ülés elé kerül, amelynek szavaznia kell a mentelmi jog felfüggesztéséről vagy az erre vonatkozó kérelem elutasításáról.

Az esetek többségében a jogi bizottság 3-4 ülést is tart az ajánlás elfogadása előtt, és a bizottsági procedúra időtartama 3-4 hónap. Ez azt sugallja, hogy akár az ősz derekáig is elhúzódhat a döntés Kovács mentelmi jogának felfüggesztéséről. Az esetleg ezt jóváhagyó döntés természetesen még nem jelenti a bűnösség kimondását, és a jobbikos képviselő csak az ellene felhozott vád beigazolódása és jogszerű ítélet után veszíthetné el parlamenti képviselői mandátumát. Vagyis Kovács Béla, ha bekerül a listán, elvileg minden további nélkül megkezdheti képviselői mandátumát.

Kérdéses ugyanakkor, hogy érdemben hatása lesz-e a procedúrára annak, hogy a magyar képviselőt nem egy tyúkperben kérik ki az EP-től, hanem az európai intézmények elleni állítólagos kémkedés miatt.

A gyakorlat azt mutatja, hogy az Európai Parlament az esetek túlnyomó többségében pozitív választ ad a tagállami hatóságok mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó kérvényére. 2009 óta az EP jogi bizottsága összesen 46 esetben hozott döntést. Ebből 14 kérés a mentelmi jog fenntartására irányult a képviselő részéről (9 esetben fenntartották a mentelmi jogot, 5 esetben nem).

A tagállami hatóságok 26 alkalommal kérték az EP-től a mentelmi jog felfüggesztését, akik 22 esetben kiadták a képviselőt, 4 esetben viszont megtagadták azt.