Benyújtotta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a boltok vasárnapi nyitva tartását korlátozó törvényjavaslatát csütörtökön az Országgyűlésnek. A kormány megtárgyalta és támogatja a javaslatot, amely a boltok vasárnapi nyitva tartását korlátozza – jelentette be Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője budapesti sajtótájékoztatóján.

A tízoldalas törvényjavaslat kizárólag vasárnap és a munkaszüneti napon tiltaná meg az üzletek nyitva tartását. A többi esetben – így például szombaton is – kizárólag időbeli korlátok közé szorítaná. A főszabály szerint az üzletek reggel 6 óra és este 10 óra között lehetnek nyitva Magyarországon. Deklarált cél a dokumentum szerint, hogy a családi kisvállalkozások működését ne akadályozzák akkor, ha a tevékenységet kisebb méretű boltban (400 négyzetmétert meg nem haladó árusító területen) folytatják, és az általános zárva tartási időszakban a kereskedelmi tevékenységet a tulajdonosok, vagy segítő családtagjaik maguk gyakorolják.

A javaslat különös rendelkezéseket tartalmaz az üzletek december 24-i és december 31-i nyitva tartására, és meghatározza azt is, hogy az üzletben a zárórakor még bent tartózkodó személyeket legfeljebb 30 percen belül ki kell szolgálni.

A törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra is, hogy az adott naptári évben öt vasárnapon a kereskedő – saját döntése alapján – nyitva tarthassa az üzletet reggel 6 és este 10 óra között azzal, hogy a döntését köteles előzetesen a kereskedelmi hatóság felé bejelenteni.

A kivételek körét a javaslat úgy oldja meg, hogy a törvény hatályát nem terjeszti ki egyes létesítményekre, tevékenységekre (például üzemanyagtöltő-állomás, gyógyszertárak, dohányboltok), továbbá egyes tevékenységekre (például újságárus, virágárus, pék) eleve különös rendelkezéseket tartalmaz. A pékárut és tejterméket árusító üzletek korábban is kinyithatnak, illetve vasárnap és munkaszüneti napokon is – korlátozott időben – nyitva tarthatnak. A virágboltok vasárnap és munkaszüneti napokon szintén – korlátozott időben – nyitva tarthatnak.

A nemzetközi forgalmú repülőterek, valamint az autóbusz és vasúti pályaudvarok a nemzetközi gyakorlat szerint szintén indokolt kivételek az üzletek nyitva tartását szabályozó rendelkezések alól, különös tekintettel arra, hogy az itt bonyolított vásárlások elsősorban az utazás kényelmét, vagy egyéb, de semmiképpen sem a napi rendszeres bevásárlás céljait szolgálják – olvasható a javaslatban.

Vasárnap is lehet majd étteremben étkezni, kávézóba vagy éppen moziba menni, s ugyancsak nem terjed ki a törvény hatálya a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységre, valamint a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre (amely a pihenési célok biztosításának szükségességével összefüggő kivételnek tekinthető).

Megteremti a lehetőséget arra is, hogy a kormány – indokolt esetben – így különösen az érintett település(rész) sajátosságai, illetve turisztikai szempontok alapján kivételeket állapíthasson meg kormányrendeletben.

Fontos célkitűzése a javaslatnak, hogy nem kívánja korlátozni a kis családi üzletek nyitva tartását akkor, ha ezek nem jelentős alapterületű kereskedelmi egységes, és az egyébként tiltott időszakokban az üzlet tulajdonosai, illetve segítő családtagjaik maguk végzik a kereskedelmi tevékenységet.

A javaslat egyaránt törekszik arra, hogy a kereskedelmet – amely a nemzetgazdaság húzó ágazata – csak ésszerű mértékben, a nyilvánvaló kivételek alkalmazása mellett korlátozza, ugyanakkor elősegítse azt is, hogy a vasárnap valóban pihenőnap legyen az ország döntő része számára. Olyan szabadnap, amelyen a családi együttlétre nyitva álló rövid időt nem kurtítja még a vásárlással eltöltött idő is – fogalmaz a dokumentum.

A családok számára azért jelentene hozzáadott értéket, ha a kereskedelemben dolgozó szülők a munka törvénykönyve alapján járó heti két pihenőnapjuk egyikét vasárnap kapnák meg kötelezően, mert a gyermekek hétköznap iskolában vannak és csak a hétvége áll rendelkezésre ahhoz, hogy szülők és gyermekek együtt legyenek – olvasható a törvényjavaslatban.

Harrach: A kormány támogatja a szabad vasárnap bevezetését

Harrach Péter azt mondta, reményeik szerint a tervezet a parlamentben tisztességes, és a szükséges, jó változtatásokat hozó vitát generál majd. Megjegyezte: most egy részét valósítják meg az eredeti kezdeményezésüknek, amely minden munkavállalóra érvényessé tenné a vasárnapi pihenőnapot, s kivételt a folyamatos munkavállalást igénylő, turisztikai célú üzletek területek jelentenének.

Arra a felvetésre, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nem támogatta a javaslatot, úgy válaszolt: “az ő véleménye egy vélemény”, a kormány viszont támogatta kezdeményezésüket. A KSH-adatok mellett figyelembe vették a társszervezetek saját területén végzett felmérését, és voltak kormányzati felmérések is – tette hozzá.

“A kormány tárgyalt a boltok vasárnapi zárva tartására vonatkozó javaslatról, azonban döntést még nem hozott” – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium

Rétvári Bence, a KDNP alelnöke hangsúlyozta: nem vett részt a szerdai kormányülésen, tudomása szerint azon részleteiben végső döntés nem született. A kabinet a javaslat irányával egyetértett, és a törvény végleges formáját a következő hetekben zajló konzultációk eredményétől tette függővé – közölte. 

Megjegyezte: várhatóan lesznek módosító indítványok a benyújtott törvényjavaslathoz.

Kitért arra is: tudomása szerint a kabinet támogatta a kereskedelmi dolgozók megvédését és számukra a vasárnapi szabadnap biztosítását. Ezért mondta Harrach Péter, hogy a kormány támogatja javaslatukat.

Kiemelte: azért is fontos a javaslat, mert a kereskedelmi dolgozok több mint háromnegyede nő, és a vasárnapi munkavégzés a nőket, családanyákat a férfiaknál háromszor hátrányosabban érinti.

Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke hangsúlyozta: mindig is az volt az álláspontjuk, hogy a vasárnapot általános pihenőnappá kell tenni. Ha ugyanis a rendelkezésre álló munkaerőt hét napra kell beosztani, akkor a cégek, munkáltatók nem tudják és nem is tartják be munka törvénykönyvét – érvelt, hozzátéve: eltűnik a pihenőnap, nem adják ki a szabadságot és legalább ötven százalékban hibás a túlóra-elszámolás. Ez nagyon nagy probléma, amit egy módon lehet kezelni, ha a vasárnapot pihenőnappá teszik.

Cáfolta, hogy az intézkedés elbocsátásokat eredményezne majd, szavai szerint olyan iszonyatos létszámhiány van a kereskedelemben, hogy nemhogy elküldeni, felvenni nem tudnak alkalmazottakat. Ez ijesztgetés – mondta, hozzátéve: egy nagy cég 3-4 ezerrel, egy közepes 2 ezerrel, egy kisebb ezer fővel kevesebbet foglalkoztat. Külön megemlítette a munkaerőhiányt a Dunántúlon, és azt mondta: a cégek a karácsonyi forgalomra nem találnak dolgozókat, mert ilyen kevés bérért nem vállalnak munkát az emberek. Megjegyezte: nehéz a helyzet az ország más részein is, s a munkaerőhiány miatt iszonyú a leterheltség és a stressz is. Kitért arra is: a vasárnapi nyitva tartás vidéken egyértelműen veszteséges, s a körülmények miatt a fluktuáció a nagyobb cégeknél 60 százalékos.

Arról, hogy az intézkedés mekkora keresetkieséssel járhat, azt mondta: akik dolgoznak, általában két vasárnap esik rájuk, és ezzel körülbelül négyezer forintot keresnek. Ez is hiányozhat, de az adótörvények tárgyalása után kezdődő bértárgyalásokon azt fogják szorgalmazni, hogy jelentősen emeljék majd a béreket – hangsúlyozta.

Kérdésre válaszolva közölte: a forgalom nem tűnik el, áthelyeződik más napokra. Ez eleinte okozhat zavarokat, de erre fel kell készülni – rögzítette.

Kutassy Jenő, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökségi tagja elmondta: a vasárnapi zárva tartás nem most került napirendre, és korábban végeztek egy gyors közvélemény-kutatást a 14 ezer tagcsalád között. Összegzése szerint a válaszokból az derült ki, a családok jelentős része már pénteken illetve szombaton megejti a vásárlást, és az az álláspont rajzolódott ki, nem okozna problémát a vasárnapi zárva tartás, sőt segítene abban, hogy a családok kicsit többet lehessenek együtt.

Kapcsolódó cikk:

Vasárnap zárva! – Új nyitvatartási rendet hozhat a jövő év a kereskedelemben