Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által szervezett sajtószóvivői képzésre látogatott el Philip Langbroek, a holland Utrecht-i Egyetem jogi karának professzora. Az OBH elnökének megnyitója után következő „A bíróságok és a nyilvánosság kapcsolata” című előadása nagy sikert aratott. – Gondolatok hatékonyságról, valamint az igazságszolgáltatás aktuális kérdéseiről.

Először jár Magyarországon?

Egyszer volt szerencsém korábban Magyarországra látogatni, így ez a második alkalom. Az OBH által szervezett sajtószóvivői képzés után az ELTE-n is előadok, majd a Debreceni Egyetemre látogatok el, ahol szintén előadást tartok az ítéletek indoklásának mérésével kapcsolatban.

Több nemzetközi kutatást vezetett, illetve vett részt benne. Holland szakemberként vizsgált Közép-Kelet Európai országokat vagy keleti országokat?

Több keleti kutatásban vettem részt, ahol elsősorban a hatékonyság javításának kérdéseivel foglalkoztam. Bírósági szakértőként kutattam Romániában, Észtországban, illetve Örményországban is, ahol az igazságszolgáltatás megújításával kapcsolatos feladatokat vizsgáltam. Egyébként részt vettem annak a kutatócsoportnak a munkájában is, amelyik a „Számonkérhetőség a Kelet-európai igazságszolgáltatásban” címmel publikációt tett közzé.

Mi jelenleg a bírósági szervezetet érintő legaktuálisabb kérdés, amivel Ön is foglalkozik?

Ugyan a bírósági igazgatás egy külön tudományág, mégis nehéz pontosan meghatározni ezt, hiszen az igazságszolgáltatásban egyszerre sok minden történik napjainkban. Általános tapasztalat, hogy a bíróságok le vannak maradva, hiszen a bírók nem „cselekvők”, hanem inkább az ügyekre reagálók. Talán a legfontosabb kérdés az, hogy a bírák hogyan lehetnének proaktívabbak. Továbbá a közösségi média aktuális használata is egy olyan fajsúlyos téma, amivel foglalkoznunk kell.

Az elmúlt 20 évben a bírók számára fontos volt a hatékony ügykezelés kérdésköre. Itt elsősorban azokra a komplex büntetőügyekre gondolok, amelyeket egy bíró sokféleképpen intézhet. Például egy tanácselnök már a tárgyalás megkezdése előtt összehívhatja a felek képviselőit, hogy közösen tekintsék át az ügyet. Így akár azt is megteheti, hogy az előzetes egyeztetés alapján már a tárgyalás megkezdése előtt elutasít bizonyos elemeket, amelyek az ügy szempontjából nem relevánsak. A kérdés ez esetben az: elég bátor-e a bíró, hogy így intézzen egy összetett büntetőügyet.

Előadásában említette, hogy a bírósági szervezetrendszernek hatékonyabbá kellene válnia, hiszen ez napjaink egyik jogos követelménye. Tudna példát mondani?

Az a tapasztalatom, hogy egyes bírósági ügyek gyakran elhúzódnak. A tárgyalások során előfordul, hogy a tanúkihallgatás után el kell napolni a pert, hogy a felek felkészüljenek. Ezáltal sajnos az eljárás hosszabb lesz.

Gondoljon bele: manapság ha 4 hétig előzetes letartóztatásba helyeznek valakit, akkor ez idő alatt összeomolhat az élete. Egyrészt elveszíti az állását, és persze a környezetében is megszégyenül. Minél hosszabb ideig tart egy előzetes letartóztatás, annál hosszabb lesz az eljárás is. Később hiába mentik fel a vádlottat, addigra a hosszúra nyúlt eljárás számára jelentős kárt okozott. Sőt, nemcsak neki, hanem a társadalomnak is. Ezért is kell gondoskodniuk a bíráknak arról, hogy az ügyek indokolatlanul ne húzódjanak el. A bírák társadalmi felelőssége vitathatatlan.

Érdekes: ahogy 30 éve is az időszerűség, a határidők betartása volt az egyik legfontosabb követelmény, mindez napjainkban is aktuális maradt.