A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta a CIB Ingatlanlízing Zrt. ellen hozott elsőfokú ítéletet, így a kedden kihirdetett döntése szerint a pénzintézet forinthiteles szerződései tisztességtelenek.

A másodfokú bíróság szerint a törvényszék megfelelően értelmezte és alkalmazta az anyagi- és eljárásjogi szabályokat, a tényállást felderítette és helyesen állapította meg, hogy a CIB Ingatlanlízing perbe hozott kikötései a törvény alá tartoznak.

Ennek megfelelően az ítélőtábla megvizsgálta a pénzintézet általános szerződési feltételeinek (ászf) egyoldalú módosítást lehetővé tevő pontjait és egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy azok nem feleltek meg az átláthatóság és egyértelmű megfogalmazás kívánalmainak. Mivel a 2014. évi XXXVIII. törvényben meghatározott elvek konjuktívan értendők, további vizsgálatra nem volt szükség, az ászf-ek tisztességtelenek és érvénytelenek – hangzott el az ítélet szóbeli indoklásában.

A másodfokú bíróság szerint a törvényszék következtetése szintén helytálló abban, hogy a referencia kamatláb ellenére sem automatikus a kamat- és díjemelés, a felperes pénzügyi intézménynek lehetett ráhatása a változás mértékére és irányára. Az ítélőtábla nettó 250 ezer forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte a pénzügyi szolgáltatót.

Másodfokon is pert vesztett az FHB Jelzálogbank

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta az FHB Jelzálogbank Nyrt. ellen hozott elsőfokú ítéletet, így a kihirdetett ítélet szerint a pénzintézet forinthiteles szerződései tisztességtelenek.

A másodfokú bíróság csak részben, a perköltség vonatkozásában módosította, ezáltal a felperes pénzintézet a korábbi mintegy 3 millió forint helyett 300 ezer forintot köteles fizetni első fokon, emellett pedig nettó 150 ezer másodfokú perköltség is fizetendő. Az ítélőtábla azért tartotta megalapozottnak a pénzügyi szolgáltató ügyvédi munkadíjra vonatkozó fellebbezését, mert nem csatoltak be megfelelő megbízási szerződést – hangzott el az ítélet szóbeli indoklásában. A kihirdetett határozat szerint a törvényszék helyesen állapította meg a tényállást és érdemben is helytálló következtetésre jutott, a per tárgyává tett általános szerződési feltételek (ászf) nem feleltek meg az átláthatóság elvének, ezért tisztességtelenek és érvénytelenek, mivel jelen eljárásban részleges érvénytelenség nincs.

Az ítélőtábla egyúttal elutasította a felperes pénzintézetek kérelmét arra, hogy a bíróság az Európai Unió bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen.

Másodfokon is pert vesztett az OTP Ingatlanlízing

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az OTP Ingatlanlízing Zrt. ellen hozott első fokú ítéletet, így a kihirdetett ítélet szerint a pénzintézet forinthitel-szerződései tisztességtelenek.

Az ítélőtábla egyúttal elutasította a felperes pénzintézetek kérelmét arra, hogy a bíróság az Európai Unió bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen, valamint forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) a 2014. évi XXXVIII. törvény alkotmányellenessége miatt.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, de indoklását részben módosította, valamint egyes részeket mellőzött. Álláspontja szerint ugyanis nem maradhat az ítéletben például olyan megfogalmazás, amely azt a látszatot kelti, hogy az állam perben betöltött szerepének tisztázásához az uniós jog értelmezése szükséges, hiszen a törvényszék a konkrét előzetes döntéshozatali indítvány elutasítása során sem tulajdonított az állam szerepének jelentőséget.

Az ítélőtábla az első fokú ítélet érdemi részével és indoklásával egyetértett, kiemelve, hogy az OTP Ingatlanlízing 2009. július 15-e előtti forinthitel-szerződéseiben nem volt felmondási jogot szabályozó kitétel, így ebben az időszakban a per tárgyává tett és a törvény hatálya alá tartozó forintalapú, valamint devizaalapúnak nem minősülő deviza fogyasztói pénzügyi lízingszerződések részét képező általános szerződési feltételek (ászf) egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötései önmagukban tisztességtelenek, ezért érvénytelenek.

Az eljáró bíró a szóbeli indoklásban továbbá hangsúlyozta, hogy mindig is magában a szerződésekben kellett rendelkezni arról, hogy egyoldalú szerződésmódosítás esetén miként, milyen mértékben változnak a fogyasztó fizetési kötelezettségei, ehhez nem szükséges a pénzintézet árazási elveit felfedni.

A másodfokú bíróság 635 ezer forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte a pénzügyi szolgáltatót.

Jogerősen is pert vesztett a Sopron Bank

Helyben hagyta az elsőfokú bíróság elutasító ítéletét a Sopron Bank Burgenland Zrt. forinthiteles perében a Fővárosi Ítélőtábla Budapesten kihirdetett határozatában.

A bíróság egyben 800 ezer forint plusz áfa másodfokú ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte a felperes pénzintézetet. A rövid szóbeli indoklás szerint a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a felperes fellebbezése nem alapos, valamint nem megalapozott az Európai Unió Bíróságához valamint az Alkotmánybírósághoz való fordulás iránti kérelme sem.

Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság teljes körűen elbírálta a keresetet és helyesen mellőzte a felperes által felajánlott bizonyítást. Az előadó bíró közölte: az első fokon eljáró törvényszék a tényállást részben hiányosan állapította meg, azonban érdemben helytálló következtetéseket vont le, ezért a másodfokú bíróság részben kiegészítette a tényállást. Rámutatott: megalapozatlan volt a felperes kérelme a részleges érvénytelenség megállapítására, mivel nem volt önállóan kezelhető szerződéses kikötés.

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék korábban elutasította a pénzintézet magyar állam ellen benyújtott keresetét, amelyben a bank általános szerződési feltételeinek (ászf) érvényességét és tisztességességét kísérelte meg bizonyítani.

A felperes bank fellebbezésében az ítélet hatályon kívül helyezését kérte, arra hivatkozva egyebek mellett, hogy az elsőfokú határozat indoklása hiányos, ezért megalapozatlan az ászf-ek tisztességtelennek minősítése.

Az alperes magyar állam jogi képviselője a határozathirdetést megelőző tárgyalás során kiemelte, hogy komoly megítélésbeli különbség van egy ponton a felperes és az alperes között. A pénzintézet szerint “teljesen rendben van”, ha a fogyasztó az interneten keres utána az ászf egyes kifejezéseinek tartalmára, az alperes szerint azonban ez önmagában bizonyítja, hogy az ászf nem felel meg az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének – fejtette ki.

Másodfokon is pert vesztett az Erste Bank

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta az Erste Bank Hungary Zrt. ellen hozott elsőfokú ítéletet, így a kihirdetett ítélet szerint tisztességtelenek a pénzintézetek forinthitel alapú szerződések kikötései.

Az ítélőtábla úgy vélte, hogy a Fővárosi Törvényszék, a tényállást helyesen állapította meg, döntése érdemben helytálló és az indoklással is egyetértett. Az ítélőtábla egyben elutasította a felperes pénzintézet kérelmét arra, hogy a bíróság az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen, valamint az Alkotmánybírósághoz (Ab) forduljon a 2014. évi XXXVIII. törvény alkotmányellenessége miatt. A bíróság álláspontja szerint a pénzintézet általános szerződési feltételei (ászf) nem feleltek meg a tételes oklistával szemben tartalmazott követelményeken túlmenően a konjuktívan érvényesülő elveknek.

Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság – a törvény hatálya alá tartozó banki termékek érdemi vizsgálatát követő – határozatával, miszerint a perben szereplő ászf-k nem felelnek meg az átláthatóság elvének. Mivel jelen eljárásban részleges érvénytelenségnek nincs helye, az elvek konjuktivitása miatt nem volt szükség a többi feltétel vizsgálatára, a szerződéses kikötések tisztességtelennek minősülnek – hangzott el az ítélet szóbeli indoklásában. A másodfokú bíróság nettó 504 ezer forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte a bankot.

Másodfokon is pert vesztettek a Raiffeisen-pénzintézetek

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta a Raiffeisen Bank Zrt. és a Raiffeisen Lízing Zrt. ellen hozott elsőfokú ítéletet, így a kihirdetett ítélet szerint tisztességtelenek a pénzintézetek forintalapú hiteleinek általános szerződési feltételei.

Az ítélőtábla mindkét esetben úgy vélte, hogy a Fővárosi Törvényszék a tényállást helyesen állapította meg, döntése érdemben helytálló, és az indoklással is egyetértett. A másodfokú bíróság egyenként nettó 500 ezer forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte a pénzügyi szolgáltatókat.

A Raiffeisen Bank ítéletének szóbeli indoklása során a tanácselnök többször hangsúlyozta, hogy a pénzintézet köteles az egyoldalú költség-, kamat és díjmódosításait lehetővé általános szerződési feltételeket (ászf) úgy megfogalmazni, hogy a laikus fogyasztó számára egyértelműen kiderüljön milyen arányban visel kockázatot.

Kiemelte: a fogyasztótól nem várható el, hogy minden egyes kamat-, díj- és költségváltozáskor ő forduljon a bankhoz, kérjen igazolást és nézzen utána, hogy valójában helytálló-e a bank eljárása; ezért a felperes hivatkozásával nem értett egyet a bíróság.

Az ítélőtábla szerint az, hogy a felperes az általa üzleti titoknak minősített árazási elvekben megfogalmazta a kötelezettségváltozás mechanizmusát és mértéket, mutatja, hogy a bank képes megjelölni, milyen eljárást követ változás esetén, csak azt nem óhajtja a fogyasztó tudomására hozni. A másodfokú bíróság korábban elutasította a felperes pénzintézetek kérelmét arra, hogy a bíróság az Európai Unió bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen, valamint forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) a 2014. évi XXXVIII. törvény alkotmányellenessége miatt.

Döntésének indoklása során az eljáró bíró hangsúlyozta, hogy az ítélőtáblának – a felperes állításával ellentétben – nem kötelező az uniós bírósághoz fordulnia, továbbá az ítélőtábla úgy gondolja, előzetes döntéshozatali eljárásra nem is volt szükség a döntés meghozatalához. A másodfokú bíróság szerint a törvény nem implementálja újra az irányelveket, nem alkot új jogszabályokat, nem módosította a tisztességtelenség, mint érvénytelenség jogfogalmát, hanem annak a tartalmát fejtette ki.

A Raiffeisen Lízing Zrt. ügyében az ítélet kihirdetésekor a tanácselnök rámutatott, hogy az ügy jellegéből adódóan már az elsőfokú ítélet is rendkívül hasonló elveken, tényeken és indokláson alapul, mint a Raiffeisen Bank perben, így másodfokon is sok tekintetben azonos ítélet és indoklás született, tehát a felperes pénzintézet forintalapú fogyasztói kölcsönszerződései tisztességtelenek és érvénytelenek.